A kormányfő szerint a legnagyobb politikai kihívás volt az elmúlt húsz évben, és az  is marad néhány évig Magyarország számára, hogy az irigység kultúráját hogyan lehet felváltani a teljesítmény kultúrájával. 

A kormányfő aláhúzta, egész közösségek – nemzetgazdaságok, osztályok, rétegek -  kerülnek bajba, nemcsak egyének, ezért a közösség kérdése nem lesz megkerülhető a következő 15-20 évben Európában. A baloldal, abban a pillanatban, mikor definiál bármilyen közösséget, azonnal az a gondolat ugrik be neki, hogy ezzel kirekeszt valakit. Ezért nem tud mit kezdeni a család fogalmával, nem tudja definiálni a nemzetet. A baloldal ahelyett, hogy feloldaná ezt a dilemmát, továbbra is makacsul kitart amellett, hogy tagadja ezen közösségek létezését. Ezért a baloldal az elmúlt 15-20 évben lényegében nem is tudott érdemben, intellektuális erők tekintetében semmit sem hozzátenni az európai politikai kultúra megújításához – fogalmazott Orbán Viktor.

A magyar nemzet a győztes nemzetek közé tartozik, mert ezer éve van, és ez győzelem. A magyar helyzetből, országunk elhelyezkedéséből, a bennünket körülvevő népek történelméből, a földrajzi adottságainkból sokkal logikusabban következne az, amit úgy nevezhetünk, hogy felszívódás, beolvadás, a német vagy szláv világban való feloldódás. Ez sokkal természetesebb következménye lehetne ezer év elteltének, mint az, hogy itt állunk és magyarul beszélünk – húzta alá a kormányfő. Hozzátette, az elmúlt két év kormányzása annak a ténynek a nyílt bevallására épül, hogy szerintünk Magyarország egy győztes ország, és a magyar nemzet egy győztes nemzet, és erre bizonyítékként a létezésünket hozzuk fel. Orbán Viktor elmondta, ha egy győztes nemzetnek tekintjük magunkat, akkor szakítanunk kell néhány dologgal. A miniszterelnök példaként az önsajnálatot, a beletörődést, a „csak a mát éljük túl” logikát, a mások lábán állást, a mások pénzén élést, és a „tanuljunk meg kicsik lenni” elvét említette. A nemzeti nagyság nem terület, hanem teljesítmény kérdése. Ha képesek vagyunk nagy teljesítményre, akkor joggal érezhetjük magunkat nagy nemzetnek Európában.

A kormány munkáját a cél iránti alázat jellemezte

A győztes nemzet státusza abból adódik, amit mi úgy hívunk, hogy állapotbeli kötelesség. Az állapotbeli kötelességből logikusan fakad a cél iránti alázat. Az elmúlt két évben a rendkívül sok harcot megvívott magyar kormány mindig törekedett arra, hogy a munkáját a cél iránti alázat jellemezze – húzta alá a kormányfő.

Az állapotbeli kötelesség elfogadása azt jelenti a politikában, hogy akik ezt magukénak vallják, azok azt a tényt, körülményt, hogy magyarként ide születtek, nem tekintik véletlennek – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint mindebből az következik, hogy aki a politikai közéletben vezető, pusztán abból a tényből, hogy ide született, és magyarnak született, bizonyos feladatokat el kell látnia. Ezek iránt a célok iránt kell alázattal viseltetni – tette hozzá Orbán, arra hívva fel a figyelmet, az ország mai vezetői is e gondolat, e lelki alaphelyzet jegyében végzik munkájukat.

A miniszterelnök felidézte, a kormány megalakulásakor legfőbb céljának Magyarország pénzügyi, gazdasági és társadalmi stabilizálását tekintette. Ezt a feladatot az elmúlt két évben közösen elvégeztük. Képesek voltunk rá, hogy a lovakat visszarántsuk a szakadék széléről, és Magyarországot stabilizáljuk, ráadásul úgy végeztük el ezt a munkát, hogy ellentmondtunk egy európai csábításnak, ami a demokrácia feladása felé sodort volna bennünket – fogalmazott Orbán Viktor.  Kifejtette: Európa arra ösztökélt sok válságba sodródott országot, hogy lássák be: helyzetük stabilizálása demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak ezen országok élére állítani. Az egyik legsiralmasabb és keserűbb ilyen történet éppen ennek, a demokráciát feladó válságkezelésnek a kudarca, amit kódnéven Görögországnak neveznek – emelte ki Orbán Viktor.

„Az államháztartás stabil lábakon áll”

Magyarország úgy stabilizálta helyzetét, hogy kétharmados többséggel rendelkező kormányt juttatott a parlamentbe, mint „országvezetési megoldást” – mondta Orbán, aki kitért az elmúlt két év sikereire. Mint mondta, az egyik ilyen siker, hogy az ország költségvetési hiánya, 2004 óta először, három százalék alatt van, vagyis az államháztartás stabil lábakon áll.

A stabilizálás másik fontos mozzanatának az új alaptörvény megalkotását nevezte meg a kormányfő. Ezzel összefüggésben arról beszélt, aki nem amellett érvelt, hogy stabilizálni kellene végre az országot alkotmányos értelemben is, hanem a korábbi instabil, „homokra építkező” állapotot kívánta fenntartani, véleménye szerint rossz pozíciót foglalt el a Magyarország jövőjéről szóló vitában. A kormány jó pozíciót akart elfoglalni, ezért mindent megtett annak érdekében, hogy a kétharmados többség felhasználásával megalkossa a „sziklatalapzatot”, az alkotmányt – szögezte le.

Szerintem a stabilitás érdekében az elmúlt két évben a legnagyobb változások történtek 1990 óta – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: ezeket a mélyreható változásokat a rendszerváltás óta számított korszak legnehezebb gazdasági körülmények közepette sikerült elérni.

Szólt arról is, az a gazdasági közeg, amelyben létezünk, „eresztékeiben recseg-ropog”. Rámutatott, ez Magyarországot jobban érinti, mint más országokat, azért mert a magyar nemzeti össztermék körülbelül 75-80 százaléka exporton keresztül jön létre. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, ha az európai gazdasági tér szerkezetében megroppan, annak nehezen kivédhető hatásai lehetnek Magyarországra nézve.

A miniszterelnök köszönetét fejezte ki a magyar népnek azért, mert az elmúlt két évben egy nagy összefogással sikerült elérniük azt, hogy Magyarország ma egy stabil ország lehessen.

„Hazánkat fel kell készíteni a válság utáni világrendre”

Az állapotbeli kötelezettség a jövőt illetően úgy hangzik, hogy a hazánkat fel kell készíteni a válság utáni világrendre – mutatott rá a kormányfő, aki szerint érdemes szakítani azzal a gondolattal, hogy amikor elmúlnak a mostani kedvezőtlen gazdasági jelenségek, akkor a világ, azon belül európai és magyar gazdaság úgy fog kinézni, mint a válság előtt.

Más világ lesz a válság után, mint a válság előtt volt. A világkereskedelmi arányok megváltoznak, változik a demográfiai térkép, ennek nyilvánvalóan lesznek katonai, hatalompolitikai következményei, amik az egész világ biztonságát mélyen fogják érinteni – vélekedett a miniszterelnök, aki szerint az biztos, hogy az a civilizáció, amihez mi, magyarok tartozunk, nem tud majd magának a válságot követő időszakban akkora részt kiszakítani a világból – annak javaiból, kereskedelméből, katonai befolyásából, hatalmából – mint a válság előtt.

Ebből következik, ha hazánkat fel akarjuk készíteni a válság utáni világhelyzetre, akkor pontosan kell meghatározni Magyarország helyét a politikai térben – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Elmondása szerint az új világhelyzetben továbbra is az lesz az érdeke a magyaroknak, hogy a transzatlanti katonai biztonsági rendszerhez tartozzanak. Beszélt arról is, indokolt, hogy a közép-európai országok azon dolgozzanak, hogy egyfajta katonai, biztonsági, kereskedelmi, infrastrukturális és energetikai biztonságot alakítsanak ki a maguk számára.

A magyarok ösztönösen védték legnagyobb versenyelőnyüket

A reálgazdasági válság olyan lépéseket követel meg az országoktól, amelyeket az emberek maguktól nem hajlandók elfogadni – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: leginkább azért, mert nem mondják meg nekik, hogy a válság utáni jövőben hol lesz az ő helyük. Hangsúlyozta: ezért ma Európában az alapvető politikai motivációs rendszer a düh, a bizonytalanság és a félelem.

Ezzel szemben a kormányfő rámutatott: annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt két évben a rendszerváltás óta a legmélyebb átalakításokat hajtották végre a kormányerők a legnehezebb gazdasági környezetben, hazánkban nem borult fel a társadalmi béke.

Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogyha megbénul az ország, és ha az együttműködés helyett az összeütközés politikáját keresik a pártok, szakszervezetek, vagy akár az üzleti élet szereplői, abban a pillanatban nem előrébb, hanem hátrébb leszünk – fogalmazott a miniszterelnök.

Ezért az elmúlt két évben a magyarok ösztönösen védték azt a kétharmados többséget, amely e pillanatban a legnagyobb versenyelőnyünk – emelte ki. Ennek kapcsán Orbán Viktor a Békemenetre utalva kifejtette: a résztvevők a kormánynak és egyszersmind a külvilágnak is üzentek, hogy kiállnak az önálló magyar nemzet- és gazdaságpolitika mellett. Ha egyetértünk abban, hogy a bevonódás és közös fellépés a legnagyobb versenyelőnyünk, akkor ehhez az egyik legfontosabb eszköz a Nemzeti Konzultáció, amellyel ezt fenn tudjuk tartani – mutatott rá.

Most egy más irányú mozgást kell végrehajtanunk

A keleti nyitás politikájáról szólva a miniszterelnök elmondta: húsz éven keresztül a nyugati integráció volt a politika legfontosabb eleme, azonban most egy más irányú mozgást kell végrehajtanunk. Orbán Viktor felidézte közelmúltbeli találkozóját a kazah elnökkel, és úgy fogalmazott, hogy az egyeztetések eredménye voltaképp az volt, hogy „feltalálták a kannában a mélyedést”. Magyarázatképp hozzáfűzte: elő kell venni a német-magyar, vagy francia-magyar szerződéseket, és azokhoz hasonló módon kell együttműködni Kazahsztánnal is. Ugyanakkor a kormányfő felhívta arra is a figyelmet, hogy jelenleg a legfontosabb feladat az, hogy felkészüljünk a válság utáni időszakra, hogy akkor ne kerülhessünk versenyhátrányba.

Termelés nélkül nem tud működni egyetlen gazdaság sem

A német és magyar ipar kapcsolódási pontjait érintve Orbán Viktor kifejtette: mindenki láthatja, hogy egy kelet-dél csere játszódik le gazdaságtörténeti szempontból. A miniszterelnök felidézte, hogy amikor a dél-európai államok csatlakoztak az unióhoz, óriási lehetőséget kaptak arra, hogy egy nemzeti fölzárkózási politikát hirdessenek meg, hiszen egy fejlettebb térséghez kapcsolódhattak. „Ingatlan-, turisztikai és komoly szolgáltatási fejlesztéseket hajtottak végre, és teljesen elhanyagolták az országaik újraiparosítását, mert akkor úgy gondolták, hogy a szolgáltatási szektoré a jövő” – fogalmazott.

Most azonban – amikor kiderül, hogy termelés nélkül nem tud működni egyetlen gazdaság sem - jól láthatóan szenvednek, mert Németországgal való kapcsolatuk abban merült ki, hogy a németek termelnek, a déliek pedig fogyasztanak, így növelve saját fizetésimérleg-hiányukat – mutatott rá beszédében Orbán Viktor.

„Ez számunkra azt kell, hogy jelentse: Magyarországnak a jövőben egy újraiparosítási programot kell végrehajtania, kapcsolódnia kell a német gyáripari kultúrához, létre kell hoznia minél magasabb szinten a magyar termelési központokat” – hangsúlyozta. Ennek kapcsán Orbán Viktor arról is szólt, hogy a termelési kapacitások fokozatosan áttevődnek Nyugat-Európából Közép-Európába.

Növelni kell a belső megtakarítások arányát

Arról, hogy milyen lépéseket tart szükségesnek a válság utáni időszakra való felkészülésben, a miniszterelnök elmondta: fent kell tartani a méltányos közteherviselés rendszerét, nem szabad feladni a középosztály megerősítéséért tett erőfeszítéseket, nem szabad elengedni az államháztartási hiányt és az államadósságot, a fegyelmezet pénzügyi gazdálkodás erényét továbbra is gyakorolni kell. Hozzátette: meg kell teremteni az ország tartós pénzügyi finanszírozásának feltételeit.

Erre lehetséges megoldásként említette a miniszterelnök, hogy növelni kell a belső megtakarítások arányát, illetve ott kell maradni a pénzpiacokon „mindenféle IMF-csábítás ellenére is”. Hozzáfűzte: természetesen a nemzetközi szervezetekkel meg kell állapodni egy biztonsági háló érdekében, hogyha a pénzpiacok „defektet kapnak”, Magyarország finanszírozása akkor se lehetetlenüljön el.

5,5 millió dolgozó emberre van szükség

Végezetül pedig ki kell mennünk a keleti pénzpiacokra is, és részt kell venni az ott folyó műveletekben is – húzta alá a miniszterelnök. Ha a fenti négy folyamatot párhuzamosan működtetjük, akkor Magyarország finanszírozása biztosítottnak tekinthető – szögezte le Orbán Viktor.

Versenyelőnyt eredményező lépésként jelölte meg a kormányfő a munkalehetőségeket bővítő politikát is. Hozzátette: 2,6 millió adófizető polgára volt hazánknak 2009-2010-ben, ami nem más, mint a csőd szinonimája. Hangsúlyozta: hogy gazdaságosan és kiszámíthatóan működjön az ország, ahhoz 5-5,5 millió dolgozó és adót fizető emberre van szükség. Szavai szerint ezért nem szabad visszarettenni a képzési rendszer teljes átalakításától. Hozzátette: a fiatalok munkanélkülisége mögött tekintélyes mértékben az húzódik meg, hogy éveken keresztül olyan képzést kaptak, ami oklevelet biztosított ugyan, de megélhetést garantáló munkához azzal nem lehetett jutni.

Nem szabad visszarettennünk a családi adózás és az arányos adórendszer kombinálásától, mert nem lehet, hogy Magyarországon még egyszer munka-, család- és vállalkozás-ellenes adórendszer legyen – szögezte le. Ezzel összefüggésben megjegyezte: „a vállalkozóknak igazuk van”, előbb-utóbb forrást kell találni egy jelentős tb-járulékcsökkentésre. Mint mondta, hazánkban az átlagjövedelem az adózás után havi 500 euró, és az átlagnyugdíj 250 euró. Nekünk a minimálbért, az átlagbér színvonalát emelni kell, úgy, hogy közben nőjön a versenyképesség – fűzte hozzá.

Erős nemzettudat kell a versenyelőnyhöz

A célokról szólva a miniszterelnök kijelentette: a költségvetésünket „pozitívba kell fordítani”. Az államadósság csökkentését úgy kell megoldanunk, hogy elvezessen bennünket egy pozitív költségvetési szaldóhoz – fogalmazott. A versenyelőnyhöz szükséges második előnynek az 50 százalék alá csökkentett államadósságot nevezte meg. Én azok közé tartozom, akik nem fogadják el azt a véleményt, hogy négyévente nem lehet legalább 10-14 százalékot lefaragni az államadósságból – jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta, ahhoz, hogy a válság után sikeres legyen hazánk, elengedhetetlen az ország újraiparosítása. A negyedik dolog, ami versenyelőnyt adhat, az az, hogyha a válság ideje alatt fejlesztjük a mezőgazdaságunkat, ami a következő évtizedekben sokkal fontosabb szerephez jut majd a világban– emelte ki. Hozzátette: emellett célként kell megfogalmazni a teljes foglalkoztatottságot is.

Ez 3,5 százalék körüli munkanélküliségi arányt jelent - jegyezte meg. Meg kell teremtenünk az ország energiafüggetlenségét, és fejleszteni kell az atomenergia-termelést is; valamint olyan kapcsolatrendszert kell kiépíteni, hogy Magyarország egyetlen más lelőhelytől se függjön – sorolta a kormányfő. A következő fontos dolog, hogy haza kell hívni a tehetségeket – emelte ki.

Meggyőződésem, hogy a válság utáni világban azok az országok, amelyeknek erős nemzettudatuk van, versenyelőnnyel indulnak majd – jelentette ki Orbán Viktor. Emellett kiemelte a demográfiai trend megfordításának fontosságát is. Csökkenő népességgel nem lehet sikert elérni abban a világban, amelynek a küszöbén állunk – jegyezte meg ezzel összefüggésben.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy érték lesz a jövőben az a tény, hogy Magyarországon nem fenyeget különböző világértelmezésű embercsoportok közötti összeütközés. Éppen ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni – zárta szavait a miniszterelnök.