A kerekasztal-beszélgetés a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub rendezvénysorozatának része volt, az öt éve alakított klub célja a Brüsszelben működő magyar gazdasági érdekképviseletek és az uniós intézmények gazdasági területtel foglalkozó magyar munkatársai, valamint magyar üzletemberek között egy aktív, informális kapcsolatrendszer kialakítása.

A beszélgetés középpontjában a magyar vállalkozások támogatási lehetőségei álltak a 2014-2020-ra vonatkozó új európai uniós keretköltségvetés tükrében. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy milyen finanszírozási lehetőségeket jelentenek az új keretek a magyar vállalkozói szektor számára, egyszerűbb lesz-e a pályázás, mennyire lesz vállalkozóbarát a támogatási rendszer. A résztvevők emlékeztettek arra, hogy a vállalkozói versenyképesség erősítésére az említett időszakban a COSME, a kutatás és innováció ösztönzésére a Horizon 2020 kutatási keretprogram nyújt majd támogatást.

Mi is növelhetjük a "nemzeti borítékot"

Surján László (KDNP), az Európai Parlament alelnöke felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi tervek szerint az új költségvetési keretidőszakban az unió maximálni készül az egyes tagországoknak nyújtott kohéziós támogatási keretet a tagállamok bruttó hazai össztermékéhez (GDP) viszonyítva. Mint fogalmazott, "soha ennyire nemzeti érdek még nem volt a nemzeti GDP növekedése". Úgy vélte, a magyar gazdasági élet is fontos hozzájárulást tehet a "nemzeti boríték" növeléséhez, ha lendületet ad a GDP bővülésének.

Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság főigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy Magyarországra már a jelenleg futó hétéves (2007-2013) keretköltségvetési időszakban is majdnem 30 milliárd eurós támogatás jut, és egyelőre kérdés, hogy ezt milyen mértékben sikerül felhasználni. A vállalkozásokat is segíteni tudó feltételek közül kiemelte a munkaerő képzettségének javítását, a kiszámítható, stabil adórendszert, valamint egyes munkaügyi szabályozási területeket.

Siegler András, a brüsszeli bizottság igazgatója elmondta, hogy a két szóban forgó uniós program közül a COSME a tervek szerint 2,5 milliárd, a Horizon 2020 mintegy 80 milliárd eurós kerettel rendelkezik majd. Az innovációval kapcsolatban ő is fontosnak nevezte a közvetlen ösztönzők szerepét. Rámutatott, hogy a közép- és kisvállalkozások az egyszerűsített elszámolási szabályok révén nagyobb finanszírozáshoz juthatnak majd. Mint mondta, a kutatási keretprogramokban visszaesett az ipari részvétel, az új program esetében ugyanakkor "az európai ipar meglökéséről van szó".

Még a jelenleg futó költségvetési időszak keretéből is jelentős összeget kell felhasználni

Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára emlékeztetett: az unió a legmagasabb szinten kinyilvánította, hogy segíteni kívánja a kis- és középvállalatokat. Mint mondta, erre már uniós jogszabály is született, most pedig a két említett program szolgálja ezt a célt.

Györkös Péter nagykövet, az EU mellett működő magyar Állandó Képviselet vezetője azt emelte ki, hogy még a jelenleg futó költségvetési időszak keretéből is jelentős összeget kell felhasználni. A mostani kilátások szerint a következő időszakban nemcsak kevesebb pénz áll rendelkezésre, de annak felhasználása a változó szabályok miatt bizonyos értelemben nehezebbé is fog válni - vélte.

Kovács Tamás Iván belgiumi magyar kijelölt nagykövet - korábbi helyettes államtitkár - felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években az unió és a kormány is tett lépéseket az uniós pénzek felhasználási rendszerének egyszerűsítésére. Javasolta, hogy a vállalkozói szervezetek, érdekképviseletek is "bombázzák" javaslataikkal, véleményükkel a kormányt.

Hozzászólt a beszélgetéshez Herczog Edit, az MSZP EP-képviselője is, aki emlékeztetett arra, hogy az említett programok és a következő keretköltségvetés kapcsolatának témájában az uniós képviselőtestületben ő az illetékes jelentéstevő. A kutatásfejlesztés részesedésének növelését illetően a lehetséges kiútnak a megfelelő partnerek megtalálását nevezte.