Az alternatív büntetéseket támogatja a kormány a kisebb bűncselekmények esetében. A tervek szerint közérdekű munkára kötelezhetnék a bíróságok vagy jóvátételi munkát választhatnának az elítéltek akkor, ha a bűncselekmény súlya nem indokolja a szabadságvesztést. Ez a változtatás a szakma szerint is hasznos, mert a magyar büntetési rendszer túlságosan börtön-centrikus – mondta a Duna TV Közbeszéd című műsorában Répássy Róbert. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára kifejtette: a közérdekű munkát kötelező érvénnyel szabhatják ki büntetésként a bíróságok, ebben az esetben felügyelők is vigyáznak az elítéltekre.

A jóvátételi munkát azonban választhatják a bűnösök. Ilyenkor a bíróság bizonyos időre elhalasztja a büntetés végrehajtását, az elítélt pedig megválthatja büntetését, ha dolgozik. Ennek előnye, hogy az elítélt erkölcsi bizonyítványába nem kerül bele, hogy büntetett előéletű – hangsúlyozta az államtitkár.

Répássy Róbert arról is beszélt, hogy csökkentik az egy napra kiszabható pénzbüntetések összegét, mert az a tapasztalat, hogy a rossz szociális körülmények között élők nem tudják ezeket kifizetni. Ilyenkor a bíróság vagy az elzárás, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés mellett dönt, ami pluszköltséget jelent az államnak ahelyett, hogy a büntetés összege befolyna a költségvetésbe – fogalmazott az államtitkár.

Az önvédelemmel kapcsolatban a politikus megjegyezte: az igazságszolgáltatási szervek javaslatai alapján szűkítették azoknak az eseteknek a körét, amelyekben az arányosság mérlegelése nélkül védekezhetne az a személy, akit megtámadtak.

A javaslatot be is terjesztették az Országgyűlés elé, most azonban az a jellemző, hogy a képviselők a módosító javaslatokkal inkább szélesítenék az ilyen esetek körét. Ha ez az irány nem változik, akkor mindenképp a támadók húzzák a rövidebbet – jelentette ki az igazságügyért felelős államtitkár.