Alig egy hónap és hatályossá válik az új munka törvénykönyve. Sajtóhírek szerint mégis nagy a bizonytalanság, úgymond még bármi változhat, sőt, akár csúszhat is a hatálybalépés.

Múlt szerdán került a kormány elé az átmeneti rendelkezések tervezete, ami át is ment, így ma megkezdődhet a parlamentben az általános vita. Az átmeneti rendelkezések és a módosítások részeként hatvanhat olyan törvénybe kell belenyúlni, amelyekre a munka törvénykönyve hivatkozik. A főszabály az, hogy az új törvény július elsejétől él, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol ez problémát jelentene. Ilyenek például a szabadságok kiadása, a távolléti díjak számítása vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Ezekre vonatkoznak az átmeneti rendelkezések, így az adminisztráció csökkentése, és a világos joggyakorlat érdekében december 31-ig fenntartjuk ezek hatályát, majd csak ezután lépnek életbe az új szabályok. Csúszni nem fogunk, én azt látom, hogy határidőre minden munkát elvégzünk.

Tény, hogy a közelmúltban több érintett érdekcsoport is régi-új igényeket jelentett be a már elfogadott munka törvénykönyvével kapcsolatban. Ilyen a vasárnapi munkavégzés ügye, vagy hogy az  Audi is jelezte, rugalmasabb foglalkoztatási körülményeket szeretne.

Jeleztük, hogy amennyiben szükséges, úgy az átmeneti intézkedéssekkel párhuzamosan készek vagyunk pontosabbá, világosabbá tenni a munka törvénykönyve egyes rendelkezéseit még a hatálybalépés előtt. Strukturális változtatások viszont nem lesznek. Az egyik ilyen pontosításra, egyértelműbb megfogalmazásra szoruló ügy a pótszabadság kérdése. A sajtóban megjelent, hogy a munkavállaló elbukhatja a tíz nap pótszabadságot, de ez nem igaz. Itt arról van szó, hogy a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni, kollektív szerződésben adott esetben viszont a munkavállaló kárára is. Kíváncsi lennék, hogy meddig maradhat meg egy szakszervezet, amely beáldozza a tíz nap pótszabadságot. Ez életszerűtlen. Olyan lehet, hogy erről lemond a szakszervezet egy nagyon komoly ellentételezés, például radikális béremelés fejében. Mivel ez sem túl életszerű, úgy módosítunk, hogy a pótszabadság kérdésében munkaszerződésben és kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet majd eltérni. Fontos elem végül, hogy jelezték, az EU is vizsgálja az új munka törvénykönyvét. Emiatt szakértői szintű egyeztetéseket folytattunk Brüsszellel, amelyek után az apróbb értelmezési különbségeket tisztáztuk, ezeket átvezettük. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy eredetileg sem volt semmi olyan probléma, ami nemhogy kötelezettségszegési, de bármilyen eljárás megindítását indokolta volna.