fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Új igazságszolgáltatási modell kell a kommunista bűnök jogi rendezéséhez
2012. június 5., 14:49
A nemzetközi igazságszolgáltatás új modelljének kialakítására is szükség lehet annak az erkölcsi és jogi adósságnak a rendezéséhez, amely az Európai Unión belül is létezik a lakosság azon részével szemben, amely a kommunista totalitárius rendszerek alatt súlyos emberijog-sértéseket szenvedett el.

Egyebek között ennek a gondolatnak a jegyében tartottak nemzetközi tanácskozást kedden Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A konferencia szervezői közé tartozott - főként balti képviselők mellett - Szájer József, Schöpflin György és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselő. A felszólalók egyetértettek abban: nemzetközi szinten, így az Európai Unióban is többet kell tenni a kommunista rezsimek idején elkövetett emberiesség elleni bűnök megtorlására. A fórumon elsősorban a probléma jogi rendezésének lehetőségével foglalkoztak.
   
Schöpflin György (Fidesz), aki a tanácskozás egyik levezető elnöke is volt, egyebek között hangsúlyozta: a konferencia fontos lépést jelenthet annak a problémának a rendezése felé, hogy a kommunizmus áldozatai és családjaik továbbra is azzal az érzéssel élnek, hogy az általuk elszenvedett igazságtalanságokat nem torolták meg megfelelőképpen. A témáról kiadott közleményben méltatta a magyar képviselő a tanácskozást abból a szempontból is, hogy megkérdőjelezi a múlt - főleg a nyugati baloldal által vallott - "hegemonikus verzióját", amely szerint a kommunista bűnök kevésbé tűnnek elítélendőnek, mint a nácizmus bűnei. Fontosnak tartotta Schöpflin György azt is, hogy a tanácskozás révén az emberi jogok fogalomköre kiterjed a kommunista diktatúrákra is, és ezzel Európa közelmúltját illetően egyfajta következetességet hoz létre.
   
A fórumot az Európai Parlament előző elnöke, a lengyel Jerzy Buzek nyitotta meg, aki egyebek között azt hangoztatta, hogy a kommunista bűnöknek a jövő generációk számára is figyelmeztetőnek kell lenniük, ezért világosan kell beszélni róluk. Kiemelte: a jogi megközelítésnek az ad különös jelentőséget, hogy a jogra és igazságra való utalás segíthet a legjobban helyére tenni a szóban forgó sötét időkről alkotott nézeteinket.
   
A brüsszeli konferencián a képviselők mellett jogi szakértők, a téma nemzetközi kutatói, az azzal foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői, valamint az áldozatokat képviselő szövetségek tagjai vettek részt közel másfél tucat EU-tagországból. Sandra Kalniete lett képviselő, aki az EP-ben a témával foglalkozó frakcióközi munkacsoportot irányítja, azt hangoztatta, nem elég csupán beszélni az egykori kommunista rezsimek által elkövetett bűnökről, és elítélni azokat, hanem konkrét lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az áldozatoknak igazságot szolgáltathassanak, Európában pedig kiteljesedhessék a megbékélés. Európának példát kell mutatnia - fogalmazott.
   
Az észt Tunne Kelam pedig azt mondta, hogy a közép- és kelet-európai országok EU-tagságának első nyolc éve is igazolta: az európai integráció mélyítésének előfeltétele, hogy a XX. század különféle totalitárius rezsimjeinek áldozataihoz kiegyensúlyozott módon közelítsenek, és a rezsimek bűneit jogilag kötelező módon vizsgálják ki. Meg kell tanulni a múlt adta leckéket, és Európa-szerte vagy akár EU-szinten jogi intézkedéseket kell elfogadni - tette hozzá Radvile Morkunaite litván EP-képviselő.

(MTI - fidesz.hu)