FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió |
Nyomtatás Ablak bezárása |
"Lényeges, hogy ne csökkenjenek a kohéziós források"
|
|
A többéves pénzügyi keret vitájáról szóló társadalmi egyeztetés konferenciasorozat harmadik állomásaként június 5-én került sor a regionális politika témájú rendezvényre a Külügyminisztérium és az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága közös szervezésében. |
|
Létrehozva: 2012. június 7., 08:36 |
Győri Enikő államtitkár asszony, a konferencia moderátora bevezetőjében hangsúlyozta, meg kell találni a növekedésnek azon eszközeit, amelyek nem okoznak adósságnövekedést. A kohéziós politika egy ilyen eszköz, ezért is lényeges, hogy ne csökkenjenek a kohéziós források. Hozzátette, lényeges növelni a források felhasználásnak hatékonyságát.
Hörcsik Richárd, az Európai ügyek bizottsága elnöke nyitóbeszédében a kohéziós politika növekedésösztönző szerepére hívta fel a figyelmet. Kifejtette, a többéves pénzügyi keretnek minél inkább elő kell segítenie az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseinek megvalósulását. Lényeges, hogy a kohéziós politika kulcsszerepet kapjon a növekedés beindításában és a munkahelyteremtés ösztönzésében. A kohéziós források csökkentése szemben áll a regionális politika alapvető célkitűzéseivel és ellentétes hazánk érdekeivel. Kiemelt prioritás tehát, hogy ne a felzárkóztatást elősegítő politika váljon a lefaragások áldozatává, hiszen a fejlesztés forrásai elsősorban az EU fejletlenebb térségeinek fejlődését hivatottak előmozdítani.
Földi Enikő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára felszólalásában rámutatott, a következő 5-10 évben a közép-európai régió lesz a növekedés motorja. Ezért is fontos a gazdasági növekedést elősegítő kohéziós források biztosítása. Államtitkár asszony rámutatott, hazánk számára nem elfogadható a bizottsági javaslatban említett kohéziós források közel 20%-os csökkenése. Továbbá felhívta a figyelmet az ÁFA elszámoltathatóságára, mely kiemelt jelentőséggel bír az önkormányzati fejlesztések esetén. Emellett a területi specifikumok jelentőségét, valamint a végrehajtási szabályok átláthatóságát és egyszerűségét hangsúlyozta.
Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos beszédében megvédte az Európai Bizottság többéves költségvetésre vonatkozó - a kohéziós országok által sokat bírált - javaslatát. Hozzátette, nehéz olyan javaslatot kidolgozni, amely mind a 27 tagállamnak egyformán megfelel. A biztos egyetértését fejezte ki ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon a kohéziós politika a legrelevánsabb tényezője a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek, és sokat sikerült ebből profitálnia a múltban. Végül a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat mihamarabbi elfogadását sürgette, hiszen a megállapodás fontos üzenetet hordoz majd mind a piacok, mind az állampolgárok felé.
Deutsch Tamás, az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságának tagja megjegyezte, a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat elfogadásában az Európai Parlamentnek érdemi szerepet biztosít a 2009. december elseje óta hatályos Lisszaboni Szerződés. Hozzátette, az Európai Parlament már a bizottsági javaslat megjelenése előtt ismertette azokat a prioritásokat, melyeket a következő többéves pénzügyi keretnek majd tükröznie kell. Meglátása szerint aggasztó, hogy a Bizottság javaslata a jelenlegi időszakhoz képest közel 20 milliárd euróval kevesebb kiadást irányoz elő kohéziós politikára. Deutsch szerint a Bizottság által javasolt 2,5 százalékos GDP-arányos támogatási felső korlát (capping) helyett egy lépcsőzetes capping méltányosabb megoldást jelentene.
Mile Lajos, az Európai ügyek bizottságának alelnöke felszólalásában a felkészültebb uniós fejlesztési politika fontosságát húzta alá. Lényeges, hogy a meglévő különbségek ne maradjanak fenn, hiszen ez nem segíti majd elő a gazdasági növekedést. Véleménye szerint nem fogadható el, hogy a kohéziós pénzek a gazdaságilag erősebb, fejlettebb tagállamokhoz áramoljanak át.
Nógrádi Zoltán, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának jelentéstevője kiemelte, a kohéziós országok a felzárkóztatás reményében csatlakoztak, ezért is fontos, hogy a nettő befizető országok ne hátráljanak ki a csatlakozási ígéreteikből. Meglátása szerint a jelenlegi vita nem pénzügyi jellegű, hanem az értékek vitája. A nettó befizetők magatartása szerinte azért sem elfogadható, mert sokat köszönhetnek a bővítésnek, a fejletlenebb régiókban felhasznált kohéziós pénzeknek. Felhívta továbbá a figyelmet az implementáció hatékonyságának fontosságára.
A konferencia második részében a gyakorlatból hozott problémákon keresztül került megvilágításra a regionális politika kérdésköre. A kerekasztal-beszélgetést Csaba László, a Közép-Európai Egyetem tanára vezette fel. Rámutatott, hogy a kohéziós politikánál a beruházásnak nem közvetlenül kell megtérülnie, hanem lehetőséget kell teremtenie a befektetések élénkítéséhez, ezért lenne nagy szükség annak megtartására. A beszélgetés résztvevői elsősorban a kohéziós források lehívásának, illetve nagyobb arányú felhasználásának lehetőségeit tekintették át.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke meglátása szerint a regionális felzárkóztatásban a KKV szektornak kell kulcsszerepet biztosítani. Tekintettel az átalakuló önkormányzati feladatokra Dancsó József, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke az infrastrukturális beruházások (szennyvízelvezetés, úthálózat, hulladékgazdálkodás) fontosságát hangsúlyozta.
Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Ellenőrző Bizottságának alelnöke a kohéziós támogatások megfelelő felhasználása érdekében egyrészt az ésszerű pályázati feltételek jelentőségét emelte ki, másrészt az elszámolás rendjének vállalkozóbaráttá tételét javasolta.
Futó Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke az európai uniós támogatások jövőbeni felhasználása tekintetében a gazdasági növekedést serkentő intézkedéseket szorgalmazta, különösen az oktatás, szakképzés, kutatás-fejlesztés és innováció területén.
Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója hozzászólásában a 2007-2013-as költségvetési ciklus tapasztalataira hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a jelenlegi ciklusban rendelkezésre álló mintegy 8000 milliárd forint európai uniós támogatásnak hozzávetőlegesen egyharmada került kifizetésre, kétharmada lekötésre, ugyanakkor a fennálló egyharmad összeget is le kellene szerződni 2013 végéig annak érdekében, hogy Magyarországot ne érje forrásveszteség. A jelenlegi pályázati intenzitás mellett 1000 milliárd forint uniós támogatás felhasználása kerülhet veszélybe.
Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese a következő többéves pénzügyi keret kapcsán a fenntartható pályázatok fontosságát hangsúlyozta. A 2007-2013-as ciklus tanulságai kapcsán felhívta a figyelmet az elhúzódó nagyprojektek költségvetési kihatásaira.