Semjén Zsolt - aki egyben a Kalocsa központú országgyűlési választókerület képviselője - hangsúlyozta: azért is példaértékű a kalocsai fejlesztés, mert a város új vezetése távlatokban gondolkodik, újabb fejlesztéseket hajt végre, "miközben körülöttünk azt látjuk, hogy mindenki visszahúzódik a csigaházba, próbál túlélni".
Török Ferenc (Fidesz), Kalocsa polgármestere elmondta: elkészült a város gazdaságfejlesztési programja, amely a Zöld Kapu nevet kapta. A program egy olyan, 15 évre szóló cselekvési terv, amely függetleníti a várost a szénalapú energiaellátás és az élelmiszerellátás tekintetében is - hangsúlyozta.
A polgármester a program céljaként azt jelölte ki, hogy az érseki város és környéke biztonságos, egészséges energia és élelmiszer önellátó rendszert alakítson ki. A másfél évtizedes terv megvalósításának első lépése a biomassza erőmű megépítése.
A "zöld távhő" szolgáltatás létrehozásához Kalocsa városa és a beruházásban partner WIS ZRt. megalapította a Kalocsa-Távhő Szolgáltató Kft-t. Az 1,3 milliárd forint összköltségű beruházás eredményeként 4 kilométernyi, a talajszint alatt létesítendő távvezeték kiépítésével és a városi intézmények rákapcsolásával olcsóbbá és biztonságosabbá válhat a hő- és melegvíz-ellátás Kalocsán. A beruházás magában foglal egy 3,5 MW kapacitású faapríték tüzelésű kazánt a vezérléstechnikai eszközökkel, 28 hőközpontot, az aprítéktároló épületet, a szükséges közműveket és infrastruktúrát. A beruházással 2,5 millió köbméter földgázt váltanak ki.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a nemzeti energiastratégiát az elmúlt év végén a kormány és a parlament is elfogadta. Ennek egyik legfontosabb célja az energiafüggőség csökkentése, amelyben az államtitkár szerint komoly szerepet szánnak a megújuló energiaforrásoknak, valamint "komoly szerepet játszik az atomenergia alkalmazásának jövőbeli folytatása is".
Az államtitkár hangsúlyozta: jelenleg a távhőszolgáltatásban a földgáz részesedése meghaladja a 80 százalékot, ezért a Kalocsán megvalósuló program illeszkedik "nemcsak a helyi, hanem az országos, a regionális és a globális klímapolitikai és energiapolitikai célok magvalósításába" is.
Leszögezte: 2030-ra a jelenlegi 10 százalékról 25 százalékra emelnék a megújuló energiaforrások arányát.