Pilhál György: Hírértéke már régen nincs annak, ha a baloldali ellenzék kivonul a parlament plenáris vagy bizottsági üléseiről, esetleg eleve be sem megy. Ez a mániája. Pedig eleinte milyen jól el lehetett adni az ilyesmit; nagyot szólt a bojkott, a tudósítók izgatottan taglalták a történteket, feldúlt frakcióvezetőket, piros fejű megmondóembereket faggattak, a kamerák szenzációként mutatták az üres széksorokat. Még ilyet! Ám a siker nem bizonyult tartósnak. A produkció kifulladt, s bár az előadók csökönyösen műsoron tartják a darabot, mára az egész nem több mint fáradt bohózat, sárga-házi retro. 

(...)

Kampányfőnök legyen a talpán, aki a lecsengett kivonulósdi után talál valami új, sajtóérzékeny blikkfangot a baloldali ellenzéknek Ugyan mit? A kormány mószerolása nem túl eredeti, talán már Mesterházy is unja; maradt még a nyugatra szaladgálás, de azt mostanában már a tagság is bírálja. Megújulást hirdetni? Röhejbe fulladna a baloldal. Sajtó-érzékeny húzás? Talán ha a kivonulók kint is maradnának...