Az uniós pénzügyi eszköz (CEF) létrehozása elősegíti az Európai Digitális Menetrendben kitűzött célok teljesítését, így azt is, hogy 2020-ra biztosított legyen a 30 Mbps sebességű szélessávú hozzáférés mindenki számára, és a háztartások legalább fele 100 Mbps-nál nagyobb sebességű szélessávú internettel rendelkezzen – fogalmazott Völner Pál a tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint.
    
Hangsúlyozta: a szupergyors szélessávú hálózatok telepítése különösen a kis- és közepes vállalkozások számára lehet hasznos, és ösztönözni fogja a munkahelyteremtést. A lehető legnagyobb hatás elérése érdekében a jövőben körültekintően kell kiválasztani a támogatásban részesülő projekteket.
    
A CEF az Európai Bizottság javaslata szerint a közlekedési, energiaügyi és infokommunikációs területek számára biztosítana forrásokat, a 2014-2020-as pénzügyi időszakban a tervek szerint összesen 50 milliárd eurót. A minden tagállam által igénybe vehető, 40 milliárdos keretből összesen 9,2 milliárd euró juthat az infokommunikációs szektornak.
    
E forrásokból a transzeurópai szolgáltatásokhoz (így például az elektronikus közbeszerzéshez, a nagy sebességű közigazgatási gerinchálózati összeköttetésekhez, az uniós tagállamok közgyűjteményeinek anyagát bemutató Europeana-projekthez) szükséges infrastruktúrát javító pályázatok kiírására lesz lehetőség. A fejlesztésekkel felszámolhatók lennének a szolgáltatások kiépítését lassító, gátló szűk keresztmetszetek, ezzel hozzájárulhatnának a digitalizált egységes piac megvalósításához is. A digitális szolgáltatási infrastruktúra bővítése és megerősítése jelentősen megkönnyíti majd az európai polgárok mindennapjait – fogalmazott Völner Pál.
    
A pénteki ülésen a miniszterek foglalkoztak az állami szektorra vonatkozó információk újrafelhasználásának témájával is, az arra vonatkozó uniós jogszabály felülvizsgálatának folyamatában. Uniós források szerint általánosságban egyetértettek azzal, hogy könnyíteni kell a hozzáférést ezekhez az adatokhoz, de anélkül, hogy növekedne a bürokrácia.
    
Az Európai Bizottság érvelése szerint a közszféra információi "fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára, amelyekben jelentős, eddig kiaknázatlan potenciál rejlik". Az általános célkitűzés, hogy a jogszabály a közszféra információinak felhasználására vonatkozó jobb feltételek révén "a közigazgatások birtokában lévő adatok gazdasági potenciáljának kiaknázásával hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez".
    
A bizottsági dokumentumokban szereplő adatok szerint a közszféra információinak felhasználásából és az azokra épülő alkalmazásokból származó közvetlen és közvetett gazdasági haszon az EU egész gazdasági területén összesen 140 milliárd eurót tenne ki évente.