A Fidesz–KDNP politikusa a műsorban kifejtette: ha kellően távol van az időpont, amikor legkorábban szabadlábra helyezhető egy életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy, akkor megfontolandó, hogy a halálbüntetésnél bizonyos értelemben szigorúbb az életfogytig tartó szabadságvesztés.

Mint mondta: hogyha valaki abba belegondol, hogy egy 20-30 éves elkövetőt úgy ítélnek életfogytiglanra, hogy teljesen kizárják a szabadulást, vagy esetleg egy nagyon hosszú feltételes szabadlábra bocsátási időt határoznak meg, akkor ez olyan, mint egy élve eltemetés. Ennek legalább annyira komoly visszatartó ereje van, mint a halálbüntetésnek.

A tettel arányos legyen a büntetés

Répássy Róbert június 8-án a Nemzeti Fórum közéleti akadémián tartott előadásában azt emelte ki az új büntető törvénykönyvvel (Btk.) kapcsolatban, hogy az egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, de fontos szempont a közérthetőség és a következetesség is. Kiemelte, hogy az is elvárás, hogy a Btk. belső büntetési rendszere arányos legyen, vagyis „a tettel arányos legyen a büntetés”. Répássy egy interjúban a fegyvertartás szabályairól is beszélt, hangsúlyozva: ezt továbbra is komoly kontroll alatt kell tartani.

Ismert, a kormány és a parlamenti szakbizottság sem támogatja a jogos védelem szabályainak kiterjesztését oly módon, hogy büntetlenséget kapjon, aki az élet kioltására is alkalmas eszköz telepítésével védi magát vagy tulajdonát, és a támadó halálát okozza.