Beszéde elején a kormányfő köszöntötte az őt is tanító, a résztvevők között helyet foglaló egyetemi oktatókat. Orbán Viktor hangsúlyozta: a mostani kormányt egy olyan nemzedék alkotja, vezeti, amely feltétlen tisztelettel van azok iránt a jogászok iránt, akiknek a tudását, felkészültségét köszönheti.
Orbán Viktor aláhúzta: az új alaptörvény egyértelműen rendezi az ügyészség helyzetét. Egyértelművé teszi a parlamenthez való viszonyát, és azt is, hogyan kapcsolódik a kormányzathoz, hogyan dolgozik együtt más alkotmányos intézményekkel. Az alaptörvényben egyértelműen rendeztük az ügyészség helyét és szerepét, a „láthatatlan alkotmány” nehezen értelmezhető szabályai után egyértelmű, világos és látható alkotmányt, valamint egyértelműen értelmezhető szabályokat teremtettünk. Megvalósítottuk az ügyészség teljes szervezeti egységességét, meghatároztuk az ügyészség nem büntetőjogi feladatait, a bírákra és ügyészekre vonatkozó szabályokat – ahol szükséges volt – harmonizáltuk. Új igazságszolgáltatási bírósági rendszert alkottunk, hamarosan elkészül az új Büntető Törvénykönyv (Btk.), valamint az új Polgári Törvénykönyv, és új közigazgatási rendszert is felépítettünk – sorolta a miniszterelnök. Két évre ez nem tűnik kevésnek, sokat léptünk előre – jegyezte meg a kormányfő.
Magyarországon elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket, egész közösséget megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhattak. Elmúltak azok az idők, amikor bárki úgy készülhetett akár kisebb, nagyobb, vagy egészen komoly bűncselekmény elkövetésére, hogy abban bízhatott, megúszhatja – szögezte le Orbán Viktor. Elmúltak ugyanakkor azok az idők is, amikor ártatlan tüntetőket tömegesen küldtek előzetes letartóztatásba, amikor az alapjogaikat szabadon gyakorolni próbáló magyar emberek szenvedhettek életre szóló testi és lelki sebeket – fűzte hozzá. Orbán Viktor rarra kérte az ügyészeket, hogy minden törvényes eszközzel járuljanak hozzá a bűnösök példás megbüntetéséhez, és pontosan ugyanilyen elszántsággal akadályozzák meg, hogy az ártatlanok - akár tévedésből, akár rossz akaratból - büntetést kaphassanak.
Orbán Viktor aláhúzta: Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás. Sok hibát kijavítottunk már, de van még feladatunk bőven. Magyarország megújításában komoly feladat hárul az igazságszolgáltatás teljes rendszerére, és ebből a nehéz munkából nyilvánvalóan az ügyészeknek is ki kell venniük a maguk részét – fűzte hozzá. A kormányfő emlékeztetett: az ország 2010 előtt a felbomló rend állapotában volt, amelyet részben az ügyészeknek kell helyreállítaniuk. Magánhadseregek grasszáltak, voltak az országnak bizonyos részei, ahová a törvény ereje nem, vagy csak korlátozottan ért el. A politikai osztály egy része úgy érezte, hogy a törvények felett áll, és mindent megtehet. Olyan folyamatok indultak el, amelyek kikezdték a társadalom morális rendjét, és lerombolták az emberek biztonságérzetét – sorolta a kormányfő.
Ráadásul ezeket a hibákat egy európai válság közepette kell kijavítanunk – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: Európa eddig nem bizonyult sikeresnek a kívülről érkező kihívások elhárításában, és „a saját maga által okozott problémák kezelésében sem jeleskedett”.
Azt vállaltuk, hogy az állam legalapvetőbb funkcióját, a biztonság szavatolását helyreállítjuk és megerősítjük – hangsúlyozta a kormányfő. Mint mondta, ebben a munkában elsőrendű szövetségesként tekintettek az ügyészségre. A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy Önök még jobban végezhessék a munkájukat – fordult az ügyészekhez. Úgy fogalmazott, ennek érdekében megerősítik a bűnüldöző szervezeteket, szigorítják a jogszabályokat, több rendőr segíti a bűnüldözők munkáját, és teljesen megújítják, a „mai élet valós kihívásaihoz” igazítják a büntetőjogot az elfogadás előtt álló új Btk.-ban.
Orbán Viktor leszögezte, a „józan ész azt diktálja, hogy a többszörösen visszaeső, erőszakos bűnözőktől óvjuk meg az embereket”. Hasonlóan a józan ész diktálja azt is, hogy ne tűrjük, hogy az erőszak állandó monopóliumát megkérdőjelező, paramilitáns csoportok tevékenykedjenek Magyarországon – emelte ki.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, az ügyészek vállán óriási felelősség nyugszik, mert megvédik a magyar embereket, tulajdonaikat, intézményeiket. Mindezt úgy teszik, hogy minden körülmények között, csak és kizárólag a törvények és azok szelleme határozza meg tetteiket – jelentette ki. A kormányfő arra kérte őket, hogy munkájuk során tartsák szem előtt az egész magyar nemzet érdekét is. Ez adhat a kitűnő szakmai munka mellé kikezdhetetlen erkölcsi tartást is mindannyiuknak – húzta alá Orbán Viktor.
Polt: Jól vizsgázott az új struktúra
Jónak értékelte az új struktúrában működő ügyészség munkáját a legfőbb ügyész hétfőn. Polt Péter az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen szólalt fel az Igazságügyi Palotában. Polt Péter sorsfordítónak nevezte az ügyészség történetében az alaptörvény és a két új sarkalatos törvény hatályba lépését, ami szerinte rendezte és kijelölte a magyar ügyészség helyét és szerepét. Hozzátette: a szabályozás megtartotta azokat a kereteket, amelyek már kiállták az idő próbáját és megfeleltek az uniós előírásoknak, ugyanakkor korszakos változásokat is eredményezett. Ezek közé sorolta, hogy az alaptörvény az igazságszolgáltatás közreműködőjeként rendelkezik a szervezetről. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a jogszolgáltatás és az igazság kiderítése elválaszthatatlan. Szintén a változások közé sorolta, hogy könnyebbé válhat az ügyészek és bírák közös képzése, és ezzel együtt a két szervezet közötti átjárás. Az alaptörvény utal arra, hogy az ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, ugyanakkor a törvényhozó hatalomnak ellenőrzési jogköre van tevékenysége felett. Ez megfelel az Alkotmánybíróság döntésének, amely szerint az ügyészi szervezet nem önálló hatalmi ág, de mégis önálló alkotmányos tényező - mondta a legfőbb ügyész.
Polt Péter beszélt arról is, hogy az ügyészség az állam büntetőjogi érdekeinek érvényesítője, a sértettek érdekeinek képviselője. A szervezeti változások közül kiemelte a katonai ügyészség integrálását, külön kitérve arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen elsősorban a korrupciós ügyek felderítése vált így hatékonyabbá. Hozzátette, hogy 50 százalékkal nőtt az ismertté vált korrupciós ügyek száma, ami szerinte a felderítő munka eredményességének köszönhető, nem pedig annak, hogy több ilyen bűncselekmény történt.A legfőbb ügyész szerint az új struktúra két ügyben, az úgynevezett bundaügyben és a magas beosztású rendőrtisztek vesztegetési ügyében is jól vizsgázott. Polt Péter ugyanakkor közölte, hogy nehéz helyzetet teremtett a nyugdíjkorhatár csökkentése, de szerinte ezt jól kezelik; a társadalom nem fogja megérezni az ügyészség munkáján a változást. Másik problémaként az elhúzódó nemzetközi gazdasági válságot nevezte, amely miatt a bűnözés mértéke és struktúrája átalakult.
Az ünnepségen Orbán Viktor kormányfő, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter is részt vett. Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára. A hétfői ünnepségen az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított díjat nyolc, szakmai munkáját huzamosabb ideje az átlagot meghaladó színvonalon, elhivatottsággal végző ügyészségi alkalmazott vehette át. Ügyészségért díjjal tíz nem ügyész alkalmazott munkáját ismerték el.
Cikk: | A magyar nemzet győztes nemzet + képek |
Cikk: | Orbán: Magyarország bebizonyította igazát + videó |
Cikk: | "Aki ma az embereknek munkalehetőséget ad, egyúttal szabadságot is ad nekik" |