A bizottsági módosító indítványt csak egy MSZP-s képviselő nem támogatta. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítását még márciusban nyújtotta be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; Répássy Róbert parlamenti expozéjában azt mondta: a javaslatot az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság véleményére és a Magyar Bírói Egyesület korábbi javaslataira figyelemmel terjesztették az Országgyűlés elé. Április elejére a javaslat általános és részletes vitáját is lefolytatta a parlament, azóta azonban nem került napirendre az előterjesztés.

Az államtitkár az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén egyetértett a bizottsági módosító indítvánnyal, amely szerinte alapvetően azzal foglalkozik, hogy egyes OBH-elnöki intézkedésekkel szemben milyen jogorvoslati lehetőségekre legyen mód. Közölte: ezekkel a módosító javaslatokkal részben a Velencei Bizottság véleményében megfogalmazott kritikákra adandó válaszokat is teljesebbé teszik. Azt is jelezte: a módosítások tartalmáról kikérték az OBH elnökének véleményét, és ő egyetértett a javaslatok tartalmával. Ezt megerősítette az ülésen elnöklő fideszes Cser-Palkovics András is, aki szerint Handó Tünde erről hétfőn tájékoztatta az alkotmányügyi bizottságot.

Az MSZP-s Bárándy Gergely támogatásáról biztosította a javaslatot, mert szerinte most azokat a pontokat rendezik, amelyeket az ellenzék és a Velencei Bizottság is kritizált. Ugyanakkor közölte: nem igazán érti, hogy miért kellett több hónapot várni ezekre a módosításokra.

A bizottsági módosító az eljáró bíróság kijelölése kapcsán jogorvoslati jogot biztosít a peres feleknek; a fellebbezést a Kúria rövid határidővel, nemperes eljárásban bírálja el, de a vizsgálat csak a kijelölés szabályszerűségére irányul. Emellett általános szabályként mondják ki az OBH elnökének döntéseivel kapcsolatos indokolási kötelezettséget. A jelenleg is meglévő általános jogorvoslati lehetőségek mellett, a módosító az OBH elnökének személyzeti kérdésekkel kapcsolatos határozataival szemben is biztosítja a bírósághoz fordulás lehetőségét, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a bíró az OBH elnökének szabályzatával szemben alkotmányjogi panasszal éljen, amelynek eredményeként az Alkotmánybíróság a sérelmezett szabályzatot megsemmisítheti.

A javaslat a bírói álláspályázat eredményével szemben is jogorvoslatot biztosít, a pályázók a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál élhetnek kifogással. A bíróság megszűnése, illetve hatáskörének, illetékességi területének csökkenése esetére a módosító előírja az OBH elnöke számára, hogy különböző bírói álláshelyeket ajánljon fel az áthelyezendő bíró számára, aki ezek közül választhat, egyúttal megszünteti a felajánlott bírói álláshely visszautasítása esetére vonatkozó felmentési okot, így a bíró áthelyezése semmilyen körülmények között nem eredményezheti a bíró szolgálati viszonyának megszűnését. A módosítás megszüntetné annak lehetőségét is, hogy az OBH elnöke mandátumának lejártakor az új elnök megválasztása hiányában az OBH elnökének megbízatása meghosszabbodjon.