A találkozón Kovács Pál a tagállamok minisztereivel egy zárt munkaebéd keretében vitatta meg a nemzetközi klímafinanszírozás legfontosabb kérdéseit. Mint ismeretes, a fejlett országok 2009-ben vállalták, hogy 2010-2012 között összesen 30 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országok klímavédelmi tevékenységeinek támogatására, és 2020-ra évi 100 milliárd dollárt mobilizálnak erre a célra. A munkaebéden Kovács Pál hozzászólásában ismertette a magyar álláspontot.

E szerint hazánk alapvetően egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak a többi fejlett országgal együtt ki kell dolgoznia egy útitervet a 2020. évi vállalás elérésére, azonban kiemelte, hogy az uniós intézkedéseknek csak a nemzetközi összefogás fényében van igazán értelme, és fontos, hogy a tervezett intézkedések végrehajtása előtt a transzparencia és a hatékonyság növelésére vonatkozó szabályok megfelelően ki legyenek dolgozva.

A munkaebédet követően a jogalkotási tevékenységek között a miniszterek orientációs vitát tartottak a földhasználati, földhasználat-változási és erdőgazdálkodási szektor (LULUCF) üvegházhatást okozó gázkibocsátásáról szóló tervezet fő politikai kérdéseiről. A klímaváltozás ütemének megfékezése érdekében ugyanis a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést kell elérniük 2050-ig, és az Európai Unió jelenleg mérlegeli, hogyan lehetne bevonni a LULUCF szektort a szabályozásba.

Magyarország üdvözli a kezdeményezést, és alapvetően támogatja a LULUCF szektorhoz kapcsolódó, üvegházhatást okozó gázokról szóló jelentések EU szintű egységesítését, amennyiben az megfelel a nemzetközi klímatárgyalásokon elfogadott szabályoknak, és nem jelent túl nagy adminisztrációs terhet. Magyarország alapvetően támogatja a fokozatos megközelítést is, amelynek első fázisa a részletes elszámolási szabályok kidolgozása, a második fázisa pedig a LULUCF kibocsátások elhelyezése az EU kibocsátási kereskedelmi rendszereiben.

Ugyanakkor már az első szakaszban szükségesnek tartja pontosítani a tárca, hogy a Bizottság milyen módon kívánja a második szakaszban integrálni a LULUCF szektort a kibocsátás csökkentési vállalásokba. Továbbá, mivel véleményük szerint a többcélú erdőgazdálkodás komplex megközelítést igényel, nem tartják célszerűnek, hogy a Bizottság a klímavédelmet célzó erdészeti intézkedéseket egy külön akciótervben kívánja rögzíteni.

Ezért a LULUCF szektor klímavédelmi intézkedéseinek megtervezését továbbra is az átfogó ágazati programokban – mint például a Közös Agrárpolitikában, az EU Erdészeti Stratégiájában, a nemzeti erőprogramokban vagy a nemzeti vidékfejlesztési programokban – látják megfelelően biztosítottnak.

A nem jogalkotási tevékenységek között a miniszterek meghallgatták a soros dán elnökség tájékoztatóját a 2050-es Dekarbonizációs Útitervről folytatott tárgyalások előrehaladásról. Tanácsi köveztetések elfogadására ezúttal sem került sor, de ennek ellenére Magyarország továbbra is támogatja, hogy megállapodás szülessen a kérdésben, ugyanakkor óvatosságra int az EU klímapolitikai ambíciószintjének növelésével kapcsolatban, ugyanis a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben prioritást kell élveznie a gazdaságélénkítésnek és a munkahelyteremtésnek.

Ezen belül támogatja a tárca a költséghatékony dekarbonizációs pálya 2030-as, 2040-es és 2050-es mérföldköveinek megjelenítését, valamint üdvözlik, hogy a karbonpiacoknál az ipari szektorok kibocsátását szabályozó Emissziókereskedelmi Rendszer (ETS) mellett megfelelő hangsúlyt kap a nem-ipari szektorok kibocsátását szabályzó Erőfeszítés-megosztási rendszer (ESD), és ehhez kapcsolódóan támogatást kapott az ESD alapú innovatív finanszírozási mechanizmusra vonatkozó magyar javaslat.

A találkozón az egyéb napirendi pontok között elhangzott az Európa Bizottság tájékoztatója a légiközlekedés EU Emissziókereskedelmi Rendszerbe (EU ETS) való bevonásáról folytatott tárgyalások előrehaladásáról, amely kapcsán Magyarország az uniós állásponttal összhangban támogatja az intézkedések végrehajtását - zárul az NFM közleménye.