Orbán Viktor beszédében megköszönte Hashim Thaci meghívását Koszovóba, és reményét fejezte ki, hogy ősszel egy kormánydelegáció utazhat az országba. Amennyiben a gazdasági együttműködés sikeres lesz, akkor bízom benne, hogy egy üzleti delegációval kiegészülve tehetünk látogatást – fűzte hozzá.  Egy bátor nép bátor és harcos miniszterelnökét üdvözölhetjük – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: „Mi elismeréssel adózunk annak a hatalmas teljesítménynek, amit a miniszterelnök úr és országa az elmúlt években elért”. Szabadságharcosokat vendégül látni mindig izgalmas program, ha ráadásul olyan szabadságharcosokat látunk vendégül, akik egyben országépítésre is vállalkoznak, az kétszerese is izgalmas és érdekes – emelte ki. Mint mondta, a politikában zajlik egy vita arról, hogy azok, akik sikeresek voltak szabadságharcosokként,  sikeresek lehetnek-e országépítőként is. Hazánk történelmében van erre példa – utalt Orbán Viktor II. Rákóczi Ferenc példájára.

A miniszterelnök rámutatott, a magyarok - a koszovóiakhoz hasonlóan – mindig a történelem sűrűjében élték az életüket, rendszeresen nagy változásokon kellett átmenniük. Ez a történelmi tapasztalat és tudás ma kifizetődik, amikor az európai gazdasági válságról gondolkodunk – tette hozzá.  Hangsúlyozta, hogy azok a népek, amelyek sokszor mentek már át jelentős változáson, megtanulták, hogy a világ, az ő életük, a válság után már sosem lesz ugyanolyan.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kiemelte, a válságkezelés során a vezetők első reflexe mindig az, hogy az ismert dolgokhoz akarnak ragaszkodni, és védik a korábban kialakult helyzetet, status quo-t, ebből azonban az következik, hogy a vezetők mindig az események után haladnak. A piacok mennek elöl, mi meg állandóan reagálunk azok működésére, ez adja az európai válságkezelés sikertelenségének fő okát. Ha ezen nem tudunk változtatni, akkor sem Magyarországon, sem Európában a válságkezelés nem lehet sikeres – jelentette ki a kormányfő. Úgy fogalmazott, az, hogy Európa gazdasági válságba jutott, „néhány illúziónak, tévedésnek volt köszönhető”. Mint mondta, hazánkat is „elragadta az a hamis illúzió, hogy létezik gazdasági növekedés munka nélkül”, hogy a pénz mindig olcsó lesz, és nem kell tartani az államadósság növelésétől. Tanulni kell ezekből a hibákból, és másképpen kell gondolkodni – hangsúlyozta. Mint mondta, a magyar emberek megértették és belátták, hogy egy új világra készülve nem lehet a régi szabályokat követni.

Erős államokra lesz szükség a válság után

Orbán Viktor felsorolta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a magyar kormány az elmúlt időszakban a gazdaságpolitika terén szerzett.

Ezekről szólva arról beszélt: a válság utáni időszakban erős államokra lesz szükség. Az az illúzió, hogy a gyenge állam jótékony hatással van a gazdaságra, az elmúlt nyolc év során szertefoszlott – húzta alá a kormányfő.

Kompromisszumok nélkül kell harcolni az államadósság ellen – hangsúlyozta a miniszterelnök. Az olyan növekedés és jólét, amely hitelre és államadósságra épül, tönkreteszi nemzetünket. Mind az állam, mind a családok, mind a vállalkozások adósságszintjét csökkenteni kell, ez csak akkor lehetséges, ha a költségvetési hiányt is kontroll alatt tartjuk – tette hozzá.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet, arra kell törekednünk, hogy a külső pénzügyi függés ne korlátozza az államot abban, hogy sajátos gazdaságpolitikát folytasson. Kifejtette, ez nem azt jelenti, hogy Magyarország külső források nélkül fenn tudná magát tartani, ugyanakkor – mint mondta - nem mindegy, hogyan akarunk külső forrásokhoz jutni. Egy olyan képességet kell tudnunk kifejleszteni, hogy minél több helyről tudjunk diverzifikáltan forrásokat igénybe venni – jelentette ki Orbán Viktor.

Fontosnak tartjuk és örömmel ajánljuk koszovói barátaink figyelmébe, hogy a belső megtakarításokat érdemes növelni. Amennyiben a belső megtakarítások és a külső függés aránya nem optimális, akkor nem lehet szuverén gazdaságpolitikát folytatni – mondta a kormányfő.

Magyarország a következő időszakban termelési központ szeretne lenni, ehhez kíván partnereket keresni az önök térségében is – intézte szavait Hashim Thacihoz Orbán Viktor. Úgy vélekedett, egy ország stabilitását az fogja adni, hogy hányan dolgoznak. Amikor a Magyarországra érkező külföldi befektetőket bátorítjuk, azt azért tesszük, mert a külföldiek munkahelyeket tudnak létrehozni - mondta az előző gondolattal összefüggésben a miniszterelnök, aki a hazánkban működő német nagyvállalatokat hozta fel példaként, amelyek szavai szerint több mint egymillió embernek adnak megélhetési lehetőséget. A nálunk működő osztrák cégekről szólva megemlítette: ezeknél közel 73-74 ezer magyar munkavállaló dolgozik.

Mind az ipartelepítés, mind a foglalkoztatás szempontjából szerintem jó irányt követ Koszovó azzal, hogy termelési központokat szeretne létrehozni – mondta Orbán Viktor.

Határozottan valljuk, hogy bizonyos területeken az államnak van szerepe a gazdaságban. Jól határoljuk körül, mely pontokon és milyen súllyal kell jelen lennie az államnak a gazdaságban, úgy, hogy ne vegye el a magánkezdeményezések elől a levegőt, de egyúttal stabilitást tudjon nyújtani bizonyos gazdasági kultúrákban – fogalmazott a miniszterelnök.

Két évvel ezelőtt nem egyszerűen kormányt váltottunk

Orbán Viktor aláhúzta, gazdasági közösség nélkül nem lehet sikeres gazdaságpolitikát folytatni. Ha egy kormány nem tud megállapodni a kamarákkal, a gazdasági érdekképviseletekkel, akkor a legjobb ötletekből sem lesz sikeres gazdaságpolitika – fűzte hozzá. Leszögezte: Magyarország törekszik arra, hogy minél több kamarát, érdekképviseletet vonjon be a gazdaságpolitika kialakításába. Örülnénk annak, ha a koszovói-magyar üzleti fórum is folyamatosan impulzust keltene a magyar gazdaságpolitika számára. A déli irányba történő gazdasági aktivitás növelése szempontjából a Koszovóval folytatott együttműködés tapasztalatai rendkívül fontosak lehetnek – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök emlékeztetett: két évvel ezelőtt nem egyszerűen kormányt váltottunk, hanem gondolkodásmódot, hozzáállást, talán mentalitást is. A magyarok belátták: nem élhetünk többé úgy, ahogy eddig éltünk, és nem akarunk tovább szenvedni csak azért, mert az európai gazdaság rossz vágányra tévedt – tette hozzá. Orbán Viktor nagy kérdésnek nevezte, hogy ismét betölthetjük-e a 2002-es éllovas szerepünket a régióban.

Magyarország integrálódott a legerősebben az unió gazdaságába

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 28 EU-s tagállam közül Magyarország integrálódott a legerősebben az unió gazdaságába. Orbán Viktor szerint Koszovó helyzete hasonló a több mint tíz évvel ezelőtti Magyarországéhoz: tőkére, befektetésre, piacokra van szükség. Koszovó esetében is könnyen előállhat, hogy olyan mértékig integrálódik az unió gazdaságába, mint Magyarország. A kormányfő szerint ennek számos előnye és néhány hátránya is van, melyeket érdemes számba venni. Készen állunk arra, hogy Magyarország európai gazdaságba történő integrálódásának a tapasztalatait megosszuk koszovói barátainkkal – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint Európa ma egy gyengélkedő kontinens, de a keleti és a délkeleti peremén óriási gazdasági növekedési potenciál mutatkozik, és ennek a térségnek a része Koszovó is. Amikor az unió keleti és a délkeleti pereméről beszélünk, akkor az EU jövőbeli gazdasági növekedési motorjáról is beszélünk. A következő években a legmagasabb gazdasági növekedést ezekben a térségekben fogják mérni – fejtette ki. A kormányfő pozitív példaként említette Lengyelországot és Szlovákiát, mert gazdasági növekedési ütemük jelentősen az európai átlag felett jár.

A jövő egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdése
 
A Nyugat-Balkán kapcsolódása Közép-Európán keresztül az Európai Unióhoz a jövő egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdése – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: Koszovó ennek a nagy európai folyamatnak lehet a része. Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán minél gyorsabban és erőteljesebben tudjon integrálódni az unióba – szögezte le. Az az érdeke az EU-nak, hogy Koszovó legalább olyan ütemben tudjon közeledni az unióhoz, mint ahogy a volt Jugoszlávia területén kialakult új államok – emelte ki Orbán Viktor. A kétoldalú kapcsolatokról szólva a miniszterelnök örömmel állapította meg, hogy hazánk kapcsolata a balkáni népekkel több száz éves múltra tekinthet vissza, ezért gondolkodásmódjukat jól ismerjük.

Biztos kormányzati háttér a gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez
 
Magyarország gazdasági fellendülésének a Nyugat-Balkánnal kialakított jó és józan ész által vezérelt gazdasági kapcsolatok mindig fontos forrásai voltak – hangsúlyozta a kormányfő. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy nem lesz ez másképp a jövőben sem. A miniszterelnök bizakodásának adott hangot a tekintetben is, hogy Koszovó minél hamarabb hozzáfér azokhoz a fejlesztési forrásokhoz, amelyeket a tagállamok uniós csatlakozásuk előtt vehetnek igénybe, illetve azzal összefüggésben is reményét fejezte ki Orbán Viktor, hogy a vízumliberalizációs programot is kiterjeszti az EU a nyugat-balkáni országra.
 
Az üzleti közösség tagjaihoz fordulva a kormányfő garantálta, hogy a Koszovóban kifejtett gazdasági tevékenységük mögött ott érezhetik a magyar államot, amely érdekelt abban, hogy biztos kormányzati háttere legyen a két ország együttműködésének. Továbbá biztosította arról is az üzleti élet megjelent képviselőit, hogy a magyar apparátus a gazdasági kapcsolatok kiépítésében rendelkezésükre fog állni.