Az államtitkár képviselte Magyarországot szerdán a KEK trieszti külügyminiszteri találkozóján. Mint az MTI-nek a tanácskozás után telefonon elmondta, Magyarország a KEK alapítói között volt 1989-ben, és jövőre egy évre átveszi a szervezet elnöki teendőit, ezért is van jelentősége a szerdai találkozónak.  Hangsúlyozta: Magyarország jövőre egyúttal a visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - elnöki posztját is átveszi, tehát közép-európai év következik a magyar külpolitikában. A szerdai tanácskozás témái között szerepelt a KEK jövő évi költségvetése, a következő, 2013-2015-re szóló, hároméves akcióterv, és áttekintették a regionális együttműködés aktuális kérdéseit is - mondta Németh Zsolt.
   
Kifejtette: a találkozón beszámolt a jövő évi magyar elnökség alapelveiről, így kiemelte, hogy a KEK keretében folyó regionális kooperációnak nagy a hatása az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésére. Közölte azt is, hogy a szervezet munkája befolyásolja azzal a három KEK-taggal(Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna) összefüggő uniós politikát is, amelyek tagjai az EU keleti partnerségi programjának.
   
Kitért arra is, hogy a KEK kapcsolódási pontot jelent az EU Balti-tengeri és Duna-stratégiája által érintett országoknak, és további hasonló kezdeményezések összekötője lehet. Emellett a szervezet kedvezően hat a térségben kibontakozó gazdasági és fejlesztési együttműködésre is. Hozzátette: ezért tervezik a tagállamok kereskedelmi kamaráinak regionális együttműködését. Az államtitkár azt mondta, Magyarország elnöksége alatt szeretné láthatóbbá tenni a KEK működését, és elérni, hogy jobban odafigyeljenek a szervezetre és a térségre.
   
Az 1989-ben indult Közép-európai Kezdeményezést jelenleg kilenc európai uniós tagállam alkotja (köztük Magyarország) és kilenc olyan állam, amely szeretne az EU-tagjává válni. A szervezet legfőbb célja, hogy az európai integráció érdekében erősítse a regionális együttműködést a Balti-tenger, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger közötti térségben.