Áder János volt európai parlamenti képviselő által vezetett másfél évnyi munka eredményeként a jogszabály egyeztetését már első olvasatban sikerült lezárni, arról még 2012. március végén megállapodott az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság. A kompromisszumot egyben az EP valamennyi meghatározó frakciója is támogatta. A frakciókon és uniós intézményeken átívelő konszenzus elérése egy ilyen fajsúlyos - mintegy 10.000 európai üzemet és az Európai Unió összes polgárának biztonságát érintő - és sok vitát kiváltó területen az Európai Parlament történetében is rendkívüli teljesítmény.

Az irányelv legfontosabb célkitűzése olyan magas szintű biztonsági követelmények előírása a vegyi üzemek részére, amelyek lehetővé teszik az üzemi balesetek hatékony megelőzését, a munkavállalók és a környező lakosság egészségének védelmét, valamint a biztonsági rendszerek egységes európai hatósági ellenőrzését anélkül, hogy az európai vegyipar versenyképessége csökkenne. Az európai követelmények között szerepelnek a váratlan ipari katasztrófák bekövetkezése esetén foganatosítandó intézkedésekre vonatkozó egységes előírások is.

A 2015-től az EU egész területén életbe lépő új követelmények meghatározása során Áder János a magyar tapasztalatokra is támaszkodott. A hazánkban hatályos szabályozás ugyanis több fontos területen - így például a nyilvánosság számára biztosítandó gyors és hatékony, internet alapú tájékoztatás viszonylatában - megelőzi a többi tagállam jelenlegi gyakorlatát, és már ma is összhangban áll azon elvárásokkal, amelyeket az Európai Bizottság a jövőben valamennyi tagállamra vonatkozóan egységes módon érvényesíteni kíván.

Háttér: Mivel Áder Jánost a jogszabály európai parlamenti megszavazását megelőzően köztársasági elnökké választották, a jelentést a néppárti frakció témáért felelős koordinátora, Richard Seeber osztrák képviselő vette át és mutatta be a tegnapi plenáris ülésen.