Magyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében

Magyarországot még sok évig nem érinti, hogy az Európai Unió az erősebb integráció, a fiskális- és bankunió felé halad, amikor is a tagállamoknak a szuverenitás még nagyobb hányadáról kell lemondaniuk. "Levontuk a tanulságot a déli országok válságából: az eurócsoporthoz való túl gyors csatlakozás katasztrófához vezet" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a bécsi Die Presse vasárnapi számában megjelent interjújában.

Létrehozva: 2012. június 17., 11:24 | Utoljára frissítve: 2012. június 18., 14:41	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Le kell győzni az európai bővítési fáradtságot!" + képek
	Orbán: A magyar parlament nem adhatja fel a szuverenitását + hang
	"A sikeres európai válságkezeléshez sokszínűségre van szükség"

Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, "ha már teljesen készen áll rá" - mondta a kormányfő a vezető konzervatív osztrák napilapnak adott terjedelmes interjúban. Orbán Viktor a nemzetek Európája mellett foglalt állást. A kontinens legnagyobb előnye a sokszínűsége - jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy a szuverenitáshoz kötődő jogok átadásakor "nagyon óvatosnak" kell lenni, s a kulcsfontosságú döntés ebből a szempontból az euróövezetbe való belépés kérdése.
    
"Egyelőre nem tudni, hogyan vészeli át az euróövezet a jelenlegi válságot, és hogy belül lesz-e jobb, vagy kívül" - mondta a kormányfő. Magyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében - mondta, hozzátéve, hogy a sikert a kitűzött célokhoz képest kell mérni. "Vannak komoly nehézségeink, de eddig nagyon sikeresek voltunk abban, hogy közeledjünk céljainkhoz" - jelentette ki. Kifejtette, kormányra lépése előtt Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország. Az IMF-program 2008-ban Európában Magyarország megmentését szolgálta. Görögország azóta összeomlott, Magyarország még mindig áll.
    
A miniszterelnök a baloldalról úgy vélekedett, hogy azt 2010-ben szétzúzták. A Fidesz minden időközi választást megnyert - mutatott rá azzal kapcsolatban, hogy az újságíró olyan közvélemény-kutatásokra utalt, amelyek az MSZP-nek a Fideszét megközelítő támogatottságát mutatták ki.
    
A vitákat kiváltó Horthy-emlékművek kérdéséről úgy vélekedett, hogy külön kell választani a történelmi vitákat a politikai vitáktól. "Közép-Európában a kommunisták egyik fő küldetése az volt, hogy kitöröljék a múltat. A múltról szóló mostani viták erre reagálnak" - vélekedett. Az akkori korszak pártjai közül a Fidesz a kisgazdapárttal van legközelebbi rokonságban, amely ellenzékben volt Horthyval szemben - mondta.
    
Emlékművek létesítéséről dönteni kizárólag az egyes önkormányzatok dolga - mondta. A Horthyról szóló vitát hosszúnak és nagyon bonyolultnak nevezte Orbán Viktor, "s nem az én feladatom miniszterelnökként végleges ítéletet mondani. Amellett vagyok azonban, hogy a vita folytatódjon" - jelentette ki. "Magyarország demokrácia (...). Ha az emberek meg akarnak vitatni valamit, akkor meg kell vitatniuk" - fogalmazott.
    
Leszögezte, hogy egy Lenin-, Sztálin-, vagy Hitler-emlékművet határozottan ellenezne. "Horthyt diktátornak nevezi valaki?" - felelt az újságnak arra kérdésére, hogy egy "hazai diktátor" emlékművével egyetért-e. "Szálasi Ferenc volt diktátor" - tette hozzá.
    
Nyirő József újratemetésének ügyéről szólva kijelentette, hogy azt kegyeleti, és nem politikai kérdésnek tartja, és nem ért egyet azzal, hogy Kövér László részvétele szimbolikus jelentőségű politikai lépés lett volna. "Csodálkozom, hogy Románia számára ez politikai kérdés" - mondta. Hozzátette, Budapesten nemrég megemlékeztek Kádár Jánosról is, amit szintén kegyeleti aktusnak tart.