2011. január 3-a óta 270 ezren nyújtották be magyar állampolgársági kérelmüket.A kérelmek mintegy 70 százaléka Erdélyből érkezik, 20 százalék a Délvidékről fut be. Sokan jelentkeznek az Egyesült Államokból, Ausztráliából vagy Kanadából, de érkeznek kérelmek egészen meglepő helyekről, Katarból, Teheránból, Szingapúrból, Tokióból vagy Sanghajból is. Rögtön az első héten Abu-Dhabiból jelentkezett egy magát magyarnak valló személy, ami még a hatóságokat is meglepte. „Kódolási hibának" tartották először – árulta el Wetzel Tamás miniszteri biztos.Eddig nagyjából ezer kérelmet utasítottak el „büntetett előélet miatt, vagy egyszerűen azért, mert az illető nem tudott magyarul". Állampolgársági esküt 180 ezren tettek.

Elégedett a számokkal?

Igen, ez megfelel az előzetes elvárásoknak és hatástanulmányoknak. A magyar igazolványok esetén nagyon hullámzó volt az érdeklődés. Az első évben több mint ötszázezer kérelem érkezett, utána hirtelen visszaesett százhúszezerre. Itt szó sincs erről, év végére minden bizonnyal elérjük a 350 ezer kérelmet.

Hogyan? Ha most a „feldolgozó oldalt" nézzük, akkor ott ugye július végéig szól a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban (BÁH) e területen dolgozók egyébként egyszer már meghosszabbított munkaviszonya.

A kormány május közepén meghosszabbította ezt, és a szükséges forrásokat is biztosította, ez meg is jelent egy kormányhatározatban. Úgyhogy mind a Külügyminisztériumban, mind a BÁH-nál, mind a nemzetbiztonsági szolgálatoknál megvan a kellő létszám a kérelemátvételre és a feldolgozásra is. Orvosoltuk az ideiglenes jellegből fakadó problémákat, mert láthatóan megvan a kellő számú érdeklődés.

Meddig orvosolták? Meddig szól a mostani meghosszabbítás?

Év végéig mindenféleképpen.

És hogyan lesz meg akkor a még januárban elhatározott közigazgatási létszámleépítés? Az is megjelent a kormányhatározatok között, hogy a Belügyminisztériumtól, illetve az alá tartozó intézményektől összesen 200 dolgozót kell elküldeni, amiből úgy tudom, jelentős számot képviselt a BÁH is.

Igen, de ha nincs meg ez a létszám, akkor egyszerűen nem lehet feldolgozni a kérelmeket. Szükség van továbbra is ezekre a kollegákra, akik nagyon áldozatosan és nagyon jól végzik a munkájukat. Nagyon leterhelő munka ez, hatalmas erőfeszítéseket igényel minden érintett szervnél. Esetenként emberpróbáló feladat, de döntő részben nagyon lelkesen és empatikusan végzi mindenki a munkáját. És ennek meg is van az eredménye.

Tehát akkor mentesült a BÁH – legalábbis év végéig – a kötelező létszámleépítés alól?

Igen, ez egy olyan kormányzati prioritás, ami miatt itt egyértelműen meg kell lennie a létszámnak, hogy el tudjuk végezni a feladatokat.

És ez is benne van a kormányhatározatban?

Igen, ez már megvan, és a szükséges források is megvannak.

Más tárcák nem fogják megirigyelni ezt? Ugye csak a Külügyminisztérium tudott kiharcolni némi enyhítést, de az előírt keret második 50 százalékát (az elsőt már elküldték ők is) 2013. január 18-ig nekik is le kell építeniük.

Azt hiszem, ez olyan prioritás, aminél a célok érdekében minden szükséges forrást biztosítani kellett. Hogyha július 31-ét nézzük, akkor gyakorlatilag már három hónappal ezelőtt le kellett volna zárni az egész folyamatot, ennyi idő van ugyanis az elbírálásra – a kérelmek utaztatását, vagy például a nemzetbiztonsági ellenőrzést nem számítva. Ez most nonszensz lenne, amikor rengeteg beadvány van folyamatban, és a nagyobb külképviseleteken már szeptember-októberre is vannak előjegyzések. Hozzáteszem, az eljárásban részt vevő szervek lelkiismeretesen és nagyon hatékonyan használták fel eddig is a kapott forrásokat.

És mi lesz jövőre?

Láthatóan hatalmas feladatok lesznek, hiszen 2013-ban is várható nagyjából százezer kérelem. Nemcsak a honosítás terén; ugye minden személy magyarországi anyakönyvezésének is meg kell történnie, vagy például a lakcímkártya kiadásnak. És aztán újabb kiemelt feladatként következik a választásra való felkészülés. Ezen kívül születnek gyerekek, történnek házasságkötések, tehát ha hirtelen megjelenik több százezer új magyar állampolgár, akkor az nagyon sok hatósági feladatot generál. De örömteli dolog az, hogy ismét születnek magyar állampolgár gyerekek például Csíkszeredán.

Nem lehet, hogy egyszercsak mégis kifut a dolog, ha már nem lesz elég jelentkező? Nem végtelen a külföldön élő magyarok létszáma.

A külképviseleteknek eddig annyi munkájuk volt, hogy csak korlátozott mértékben tudtak kihelyezett konzuli napokat tartani. Vagyis a kistelepülésekre még nem is ért el ez a lehetőség, csak idős, beteg emberek esetében. Tehát ha csökken a kérelmek száma, a képviseletek munkatársai végre kimehetnek a kisebb településekre; úgyhogy azt hiszem, az érdeklődés fenn fog maradni. Egy-egy külképviselet vonzáskörzetében, például Erdélyben vagy Szabadkán, rövidesen százezres nagyságrendben fognak élni már magyar állampolgárok, akik természetesen nagyon sok hatósági ügyet indíthatnak ott el.

Annak fényében is így gondolja ezt, hogy igaz, hogy a szlovák állampolgársági törvény módosítása megkezdődött, de rebesgetik, hogy az új, a magyarságnak eddig nem sokat kedvező román kormány is valamiféle szigorítással lépne elő; és ugye nagy kérdés az is, milyen változásokat hoz az új szerb elnök politikája.

Várjuk meg, mi lesz a szlovák törvénymódosítás eredménye; ahogy mondani szokás, nyugtával dicsérjük a napot. Ukrajnából is sokan kérelmezik a magyar állampolgárságot, itt is hangsúlyozzuk, hogy a kérelmezőkről semmilyen adatot sem adunk ki. Romániában és Szerbiában pedig nagyon hasonló a törvény. Nem titok, hogy a román állampolgársági törvényt is felhasználtuk 2010-ben a magyar törvény módosításához.

Tehát Románia nehezen szigoríthat.

Nagyon nehezen, mert akkor ez Moldova felé teljesen más helyzetet eredményezne számukra.

Azokkal a személyekkel tartják a kapcsolatot, akiket a magyar felvétele miatt megfosztottak szlovák állampolgárságuktól?

Létrejött egy kisebbségi jogvédő intézet, az Országgyűlés is megszavazta a támogatását, amelyik megteremti egyrészt a pénzügyi, másrészt a kapcsolatrendszerbeli segítséget ezeknek az embereknek. Azért azt hozzáteszem, hogy körülbelül tucatnyian lehetnek, akik nyíltan vállalták a magyar állampolgárság megszerzését. Ennél nagyságrendekkel többen vannak, akikről a szlovák hatóságok nem tudnak. A jogvédő intézményünk nem csak a szlovákiai magyarokat segíti, hanem mindenféle, magyarokat érintő kisebbségi jogsértéssel foglalkozik.

Mekkora költségvetést szavazott meg az irodának a Parlament?

Kisebbségi jogsértési ügyek kezelésére 50 milliós keret áll rendelkezésre.

A feldolgozott kérelmek számán túl nézhetünk még egy mutatót: hogy hányan teszik le az esküt. Úgy tudom, most épp egy nagyobb, postázásra váró mennyiség halmozódott fel, köszönhetően az államfőváltás körüli kényszerszünetnek. Tervezik, hogy ismét valamelyik szimbolikus dátumhoz kapcsolódjon egy nagyobb létszámú eskütétel?

Rengeteg helyen van eskütétel. A nagyobb külképviseleteken akár naponta háromszor-négyszer is. Sok településen például falunaphoz vagy valamilyen nemzeti ünnephez kapcsolják ezt, ilyen rendezvények szervezésében egyébként mi is segítünk ha kell, hisz egy ilyen esemény nagyon nagy jelentőségű a települések életében, vagy a testvértelepülések összehozásában.

Magyar dátumra gondoltam, a június 4-ből kiindulva. Augusztus 20-a lehet például egy ilyen.

Erre még így külön nem gondoltunk. De folyamatosak a szervezések. Például egy tengerentúli helyszínnél államfői vagy miniszteri látogatáshoz próbáljuk kötni az eskütételt.

A majdani választások lebonyolítására is megvan a személyzet?

Azt döntően a mostani választási rendszernek kell belföldön elvégeznie. Igaz, a külképviseletekre hatványozottan több feladat hárul majd akkor, ez egyértelmű.

A határon túli magyarok szavazása technikailag úgy néz majd ki, mint ahogy jelenleg is leadhatják voksukat az éppen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok?

Nagyon hasonló lesz. Az úgynevezett leveles szavazás bevezetésén gondolkoznak az illetékesek, így lehet minél több embert elérni. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapot be lehet küldeni egy levélben. Ilyen megoldás majdnem minden nyugati országban működik.