Az Országgyűlés ezzel bővítette a jogos védelem határait a várhatóan 2013. július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyvben (Btk.). A fideszes Mengyi Roland, Papcsák Ferenc és Vas Imre érvelése - mely szerint egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön arról, a behatoló milyen célból tart magánál fegyvert - a kormányt is meggyőzte, az önvédelem lehetőségének kiszélesítésével így végül az igazságügyi tárca is egyetértett.

Miként azzal is, hogy ne írják elő a jogos védelem arányosságának követelményét. Az új büntetőkódex így azt rögzítheti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Szigorítás, hogy több kormánypárti képviselő javaslatát elfogadva a parlament úgy döntött, nemcsak az emberölés, illetve a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés esetén, hanem a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítják le a büntethetőségi korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni. Leszavazták viszont azt a jobbikos javaslatot, amely lényegében általános szabállyá tette volna, hogy a 12 éven felüliek büntethetők.

Támogatta a többség a fideszes Rogán Antalnak és Mengyi Rolandnak azt a javaslatát, hogy több bűncselekménynél is minősített esetnek számítson, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. Ez vonatkozhat az emberölésre, a testi sértésre, a rablásra, a csalásra és a sikkasztásra is. A borsodi Fidesz-politikus azt is elérte, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék a falopást az erdőkből.

Jobbikos indítványra a képviselők arról döntöttek, hogy a pénzbüntetés napi tételének felső határát 250 ezerről 500 ezer forintra emelik az új büntetőkódexben. Szintén a jobboldali ellenzéki párt javaslatára nemcsak a Himnusz, a zászló és a címer, hanem a Szent Korona gyalázása is nemzeti jelkép megsértésének számít majd, így pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.

Ugyancsak ellenzéki, LMP-s kezdeményezésre bővítették a kitiltás lehetőségét: eszerint a zaklatás elkövetőjét is kitilthatja majd a bíróság egy településről vagy egy település, illetve az ország egy részéről. Elhagyták viszont az együttélők közötti lelki bántalmazás tényállását a törvénykönyvből. Ezt a fideszes Varga István és a kereszténydemokrata Salamon László mellett az MSZP-s Bárándy Gergely is javasolta, és bár a kormány nem értett egyet velük - Répássy Róbert igazságügyi államtitkár tartózkodott -, a parlament támogatta az előterjesztésüket. Az új Btk. elfogadásáról a következő ülésén dönthet a parlament.

Elfogadták a Munka törvénykönyve hatályba lépését könnyítő javaslatcsomagot

A most - 250 igen szavazattal, 99 ellenében - elfogadott jogszabály egyrészt átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, megkönnyítendő az új Mt.-re való áttérést, másrészt 66 olyan törvényt módosít, amelyeket érint a kódex, ezenkívül pedig az új Munka törvénykönyvén is változtat.

Az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, és július 1-jével gyakorlatilag minden szabály életbe lép. Az elfogadott jogszabályban ugyanakkor vannak erre vonatkozóan kivételek, így például a szabadság és távollét számítására, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket egyelőre nem kell alkalmazniuk a vállalatoknak, majd csak 2013. január 1-jétől.

Az iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalóknak továbbra is a régi Mt. június 30-án hatályos vonatkozó paragrafusa alapján kell kötelezően kiadandó szabadidőt biztosítani. Ez az új törvénykönyv hatálybalépése előtt kezdett tanulmányokra a befejezésükig érvényes.

Az elfogadott törvény mintegy negyven paragrafusát módosítja az új Munka törvénykönyvének: bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.

A törvénykönyv ezenkívül úgy módosul, hogy vasárnapra elrendelhető rendes munkaidő a kereskedőknél is. Ilyen esetben a most elfogadott jogszabály szerint ötven százalék bérpótlék illeti meg a kereskedelemben dolgozókat, ugyanúgy, ahogyan a több műszakban és a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat is.

A szabadsággal kapcsolatban fontos változás, hogy a szabadságnapok számának és kiadásának kérdésében a munkáltató kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára térhet el az Mt.-ben foglaltaktól. A kódex szerint az alapszabadság húsz munkanap, emellett életkor alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár.

A korábban elfogadott Munka törvénykönyve szerint túlóra esetén a munkavállalónak - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár. Ezen a hétfőn elfogadott jogszabály úgy változtat, hogy a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék jár, vagy a felek megállapodása alapján szabadidő.

A jogszabály a módosító rendelkezések között az új Mt.-n kívül a többi között a polgári perrendtartásról, a közúti közlekedésről, a sztrájkról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket módosítja.

Büntetéseket is kilátásba helyez a kéményseprő-ipari törvény

Büntetésre számíthat a kéményseprő-szolgáltató és a lakosság is, ha nem tesz eleget a kéményseprő-ipari törvényben foglalt előírásoknak. A jogszabályt hétfőn 272 igen és 45 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. A jogszabály a kéményseprés biztosítását egyes önkormányzatokhoz rendeli, a díját azonban az ingatlanok tulajdonosainak kell állniuk. Budapesten a fővárosi önkormányzatnak, Pest megyében Érd önkormányzatának, az ország többi megyéjében a megyeszékhelynek kell biztosítania az ellátást, de a nem kijelölt önkormányzatok önként is vállalhatják a szolgáltatást.

Az önkormányzatok gazdálkodó szerv bevonásával is elláthatják a feladatot. A belügyminiszter által beterjesztett törvény tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a kéményseprőiparnak el kell látnia. Ezek köre - az élet- és vagyonvédelem érdekében - az eddig előírtakhoz képest bővül. Ide sorolták a kémény, valamint az égéstermék paramétereinek ellenőrzését és a tüzelőberendezés levegő-utánpótlásának felügyeletét.

Az önkormányzatok a szolgáltatás díját évente vizsgálhatják felül, arról november 30-ig kell rendeletet hozniuk. A jogszabály a kéménnyel rendelkező lakás vagy ház tulajdonosai és az ingatlanok használói számára is kötelezettségeket ír elő: egyebek mellett azt, hogy kötelesek a kéményseprést lehetővé tenni.

A tevékenységet a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, amely a szolgáltatóval szemben 10 ezer és 1,5 millió forint közötti bírságot szabhat ki, míg az ingatlan tulajdonosa 5 ezer és 30 ezer forint közötti bírságra számíthat, ha nem tesz eleget törvényi kötelezettségeinek. A jogszabály legtöbb rendelkezése 2013. január 1-jétől lesz hatályos, míg egyes tevékenységeket 2014. október 1-jétől tesz kötelezővé.

Egy évvel elhalasztják a stadionok biztonsági rendszerének kivitelezését

Az eredetileg vállalt 2012 júliusa helyett egy évvel később, 2013. július 1-ig készülnek el a stadionokban az új biztonsági rendszerek. Az erről szóló törvénymódosítást 245 igen, 78 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés hétfőn. A stadionbiztonsági programot a sportért felelős államtitkárság, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) indította még 2011 márciusában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) költségvetésében a kormány 960 millió forintot biztosított a program első fázisának végrehajtására. A program kedvezményezettje az MLSZ.

A vonatkozó rendelet szerint a költségvetési támogatás pályázat útján használható fel. Mindezek alapján az MLSZ feladata, hogy a BMSK Zrt.-vel együttműködve fejlesztesse ki a stadionbiztonsági rendszereket és juttassa el az eszközöket a sportszervezeteknek. A stadionbiztonsági program eredeti célja az volt, hogy 2012. július 1-jéig 16 stadionban épüljön ki a stadionbiztonsági infrastruktúra. A most elfogadott módosítás indoklása szerint 2012. július 1-jéig nem valósítható meg a beruházás, figyelemmel a közbeszerzési eljárás időigényére és az azzal kapcsolatban kötelezően betartandó határidőkre. Emellett a program megvalósítását érdemben érintik a ferencvárosi, a debreceni és az új nemzeti stadion létesítésére irányuló kormányzati döntések is.

Elfogadták a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényt

Az Országgyűlés elfogadta a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényt, amely szeptember 1-jén lép hatályba. A 312 igennel, ellenszavazat nélkül és 7 tartózkodással elfogadott jogszabály kimondja, hogy Magyarországon csak biztonságos termék hozható forgalomba, üzemeltethető, és a termék biztonságáról a gyártó köteles gondoskodni.

A törvényt a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott termékek magyarországi székhelyű gyártójára, importőrére, forgalmazójára, meghatalmazott képviselőjére kell alkalmazni. Tételesen meghatározza a törvény a gazdasági szereplők - a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó - kötelezettségeit.

A törvény kimondja, hogy a súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság jogosult lefoglalni, és a jogsértést elkövető költségére megsemmisíteni. Szerepel a törvényben az is: a piacfelügyeleti hatóságnak a bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a gazdasági szereplő három éven belül megsértette-e ezt a törvényt vagy más jogszabályok ugyanezen rendelkezéseit. A bírság összege alapesetben 15 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet. Ha a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, a bírság 2 milliárd forintig is növekedhet.

Az államfő észrevételeinek megfelelve fogadta el újra a Ház a visszaküldött törvényeket

Újra, már az Áder János köztársasági elnök által szóvá tett eljárási hibák nélkül, elfogadta a parlament hétfőn a kisajátítási törvény módosítását és a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabályt. Az államfő június elején küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra az egy héttel korábban elfogadott előterjesztéseket, miután az előbbit a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon hagyta jóvá a Ház, az utóbbi pedig - kodifikációs pontatlanságai miatt - súlyos koherenciazavarban szenvedett.
Most a parlament a kisajátítási törvény módosítására tett javaslatból törölte azt az előzőleg a zárószavazás előtt elfogadott, házszabálysértő rendelkezést, amely az állattenyésztési törvényen is változtatott volna, és pontosította a sportingatlanok rendezését szolgáló jogszabály hatályba lépését is.

Az államfő egyik kifogása az volt, hogy az Országgyűlés, a házszabályt megsértve, a kisajátítási törvény módosításakor az állattenyésztési törvényhez is hozzányúlt, noha azt az egységes javaslat nem érintette. Tarnai Richárd (KDNP) zárószavazás előtti javaslata azt célozta, hogy - mivel a jogszabály nem biztosított kellő felkészülési időt az ebtenyésztőknek az állami elismerés megszerzéséhez és más rendelkezések betartásához - jövő év június elsejéig tekintsenek el az ezzel összefüggő állattenyésztési bírság alkalmazásától.
Azóta ennek érdekében, a házszabályi rendelkezéseket betartva, négy kormánypárti képviselő önálló előterjesztésben kezdeményezte ugyanezt.

Az újból elfogadott kisajátítási törvény lényege egyébként az, hogy a kisajátítási eljárásban hozott közigazgatási határozattal szemben kérhető bírói felülvizsgálat a sérelmezett döntés érdemi megváltoztatására is kiterjedhessen. Áder János arra is felhívta a Ház figyelmét, hogy a törvénymódosítás a parlament alkotmányügyi bizottságának kezdeményezésére a sportcélú ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről szóló, szintén aznap elfogadott, de még nem kihirdetett jogszabályon is változtatott volna, amit azonban a jogalkotási törvény nem tesz lehetővé.

Az államfő egyúttal ezt, vagyis a sportingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvénymódosítást is visszaküldte az Országgyűlésnek. Az előterjesztés ugyanis a többitől eltérő hatályba léptetési rendelkezést alkalmazott volna az 5. szakasz 5. bekezdésére, ám az említett paragrafusnak csak öt pontja van, ötödik bekezdése nincs. A köztársasági elnök rámutatott, hogy ez olyan súlyos koherenciazavart okoz a fideszes Bánki Erik, Hadházy Sándor és Babák Mihály javaslatára megszavazott törvényben, amit csak annak újbóli megtárgyalásával és elfogadásával lehet orvosolni.

A parlament ezt most megtette: pontosította a hatályba léptető rendelkezéseket, és kijavított más kodifikációs hibákat is. A javaslat így - egy év elején hatályba lépett törvénymódosítást felülírva - ismét megteremti annak lehetőségét, hogy a sportigazgatási szerv méltányosságból hozzájáruljon a sportcélú ingatlanok elidegenítéséhez. Az Országgyűlés tavaly év végén még teljes elidegenítési és terhelési tilalmat vetett ki 2012. január 1-jétől a sportingatlanokra a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig. Most viszont ismét lehetőség nyílik arra, hogy a sportingatlanokat fejlesztés, korszerűsítés vagy felújítás céljából megterheljék, vagy ezzel összefüggésben elidegenítsék.

A záróvitában az LMP-s Schiffer András arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánytöbbség az elmúlt két évben számos javaslatot, köztük sarkalatos törvényeket is házszabályellenesen - az eredeti előterjesztéshez nem kapcsolódó zárószavazás előtti módosító indítványokkal kiegészítve - fogadott el, ez pedig akár ahhoz is vezethet, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti őket. Erről beszélt Bárándy Gergely (MSZP) is, megjegyezve, így a sarkalatos törvények megváltozásához 2014 után nem kell majd kétharmados többség, elég lesz, ha a parlamenti képviselők negyede azok felülvizsgálatát kéri a testülettől. Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója ezzel szemben azt mondta: az Országgyűlés egy technikai hibát javít ki az államfő észrevételére.

Pontosították a forgalmazói magatartást szabályozó törvényt

Tiltja a diszkriminatív árazás tilalmát, továbbá pontosítja a fizetési határidőkre és a beszerzési ár alatti értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A törvényjavaslatot Győrffy Balázs (Fidesz) képviselői önálló indítványában nyújtotta be az Országgyűlésnek. A 298 igen, 1 nem és 17 tartózkodó szavazat mellett elfogadott javaslat szerint a diszkriminatív árazás tilalma azt jelenti, hogy a kereskedő azonos termékek esetén a termék származási országa alapján nem alkalmazhat eltérő árképzési mechanizmust.

Az indítvány indoklása szerint a módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek kell tekinteni a termék tárolásával, hűtésével, illetve élő állatok esetében a tartással kapcsolatban felmerülő költségeket, így ezeket nem lehetne a beszállítókra terhelni.

A módosítás rögzíti: nem minősül beszerzési ár alatti értékesítésnek, ha leárazva árulja a kereskedő a nem szándékos túlrendelés miatt felhalmozódott terméket, amelynek fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejéből kevesebb mint egytized van hátra. Az önköltségi ár alatti értékesítés megállapításánál az üzemi általános költségeket is tartalmazó önköltséggel kell számolni a törvénymódosítás szerint, amely pontosította a fizetési határidőre és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket is.

Az önálló képviselői indítványban szerepel még a visszáruzás lehetősége is az új termék sikertelen piaci bevezetése esetén. A módosítás pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket is: ha a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen kiállítja a számlát a kereskedő részére, az átvételtől számított 30 napon belül ki kell fizetni az ellenértékét. Az adminisztratív költségek mérséklése érdekében a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a tényállás felderítése során elektronikus úton is szolgáltatható legyen adat.