A meghallgatáson jelen volt Gulyás Gergely, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes alelnöke, aki a bolíviai eljárás kapcsán kijelentette: önmagában az a tény, hogy három év után a bírósági szakasz érdemben még el sem kezdődött, "jól mutatja, milyen mértékben hiányoznak azok a bizonyítékok, amelyek egy Bolíviában kiemelten kezelt eljárás lezárásához feltétlenül szükségesek lennének". Emlékeztetett arra is, hogy az OGY-bizottság már két tiltakozó nyilatkozatot is közzétett a témában, és ezekben a bolíviai illetékeseket egyebek között arra sürgette, hogy a jogállamiság alapján, a nemzetközi emberi jogi normákat betartva járjanak el, nemzetközi szervezeteket (köztük az ENSZ és az EP illetékes szerveit) pedig közbenjárásra kérte az ügy törvényes rendezésének érdekében.    

Gál Kinga  arra emlékeztetett, hogy a 2009 áprilisában elfogott Tóásó Elődöt már a bolíviai törvények alapján is szabadlábra kellett volna helyezni, hiszen 36 hónapnál hosszabb ideig nem tarthatják előzetes letartóztatásban. Mint mondta, a bolíviai közléseken is érzékelhető az ellentmondásosság, és az, hogy a fogva tartás bizonyítékait egyelőre nem találták meg. "Célunk, hogy biztosítsák Tóásó Előd jogát egy tisztességes eljáráshoz, az ártatlanság vélelmét és az alapvető emberi jogokat" - fogalmazott.    

A brüsszeli meghallgatáson Bolíviát képviselő René Fernandez Revollo nagykövet azt emelte ki, hogy az eljárások egy kétharmados többséggel jóváhagyott parlamenti jelentés szerint is jogszerűek voltak, és az emberi jogi normákat is igyekeztek tiszteletben tartani. Az említett jelentés szerint a vádlottakat szeparatista tevékenység támogatásával is gyanúsítják - erősítette meg a bolíviai diplomata.  A meghallgatáson elhangzott, hogy független orvosszakértői és emberi jogi vizsgálatok a bolíviai közlésektől eltérő eredményre jutottak az események lefolyását illetően, és vitathatók az indítékokra, előzményekre vonatkozó La Paz-i megállapítások is.

Gál Kinga emlékeztetett arra, hogy 2011 decemberében az ENSZ önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportja is nyilvánosságra hozta véleményét, mely szerint Tóásó Előd fogva tartásával Bolívia több ponton is sérti az egyetemes emberi jogokat.    

Tóásó Előd testvére, Tóásó Edit - aki a meghallgatáson ismertette az ügyet az európai letartóztatottak szemszögéből - utóbb úgy nyilatkozott, hogy hároméves küzdelmüknek ez volt az egyik legjelentősebb eseménye, mert megvalósult az, hogy az érintett nemzetek több EP-képviselője összefogott. Bizonyosságát fejezte ki, hogy az elhangzottak üzenete eljut a bolíviai hatóságokhoz.     Újságíróknak nyilatkozva jelezte azt is, hogy az amerikai törvények adta lehetőséggel élve petíciót indítottak el, amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok hatóságai is foglalkozhatnak az üggyel, ha sikerül összegyűjteni 25 ezer aláírást. Arra kérte a lakosságot, hogy csatlakozzanak a beadványhoz, amely - mint állította -  egyebek között a Fehér Ház honlapján is olvasható.    

Az uniós intézmények képviselői ígéretet tettek arra, hogy szorosan figyelemmel kísérik és napirenden tartják az ügyet. Az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) képviselő Belén Martinez-Carbonell leszögezte, hogy az EKSZ is igyekszik bekapcsolódni az aggodalmak tolmácsolásába. Mindenkinek érdeke, hogy az ügy mielőbb megnyugtatóan rendeződjön - emelte ki.  Gay Mitchell ír EP-képviselő - aki a meghallgatáson szóváltásba keveredett a bolíviai nagykövettel - egyebek között azt kifogásolta, hogy az ügyben nem folytattak független vizsgálatot. Hozzátette, ha lenne ilyen, annak elfogadná az eredményeit.  Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bolíviai vádak számos pontos helytelen információkon alapulnak. Mint mondta, Romániában is figyelemmel kísérik az ügyet. A meghallgatáson többen kifogásolták azt is, hogy Bolíviában a parlament is szerepet vállalt az ügyben.

Gál Kinga a meghallgatást értékelve úgy fogalmazott, hogy meglátása szerint mind az uniós külügyi szolgálat, mind az Európai Parlament figyelme növekedett az ügyben, ez pedig segít a nyomásgyakorlásban, amely viszont elvezethet a képviselők kérte jogok biztosításához, valamint Tóásó Előd szabadlábra helyezéséhez.  Az MTI kérdésére a képviselő elmondta: ír kollégájával együtt próbálják napirenden tartani a kérdést az EP-ben, és akár egy sürgősségi EP-határozatot is el tud képzelni az emberi jogok megsértésére alapozva.


Az állítólagos terrorista csoportot 2009. április 16-án az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruzban számolták fel a bolíviai különleges erők. A rajtaütés során életét vesztette a magyar állampolgársággal is rendelkező Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Az akció két túlélőjét, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot azóta is fogva tartják, az eljárás többszöri halasztás után várhatóan csak a jövő hónap végén kezdődik meg érdemben.