2010-ben világossá vált, hogy a kormány egy politikai szemléletváltást létrehozva, a közigazgatást, a köz szolgálatának a fontosságát mindenképpen előtérbe kívánta helyezni – jelentette ki Giró-Szász András. A kormányszóvivő hozzátette: ennek jegyében átalakították az államigazgatás szervezetét, egyértelművé tette, hogy az állampolgárokat kiszolgálni képes, hatékony igazgatási szervezetre van szükség. Megkezdték működésüket a kormányhivatalok és a kormányablakok, és megindult a területi közigazgatás újjászervezése is – emlékeztetett.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy számos anomáliával találkozott a kormányzat az önkormányzati szektorban.  A korábbi évek rossz megoldásai, a hibás finanszírozás és feladattelepítési gyakorlat számtalan esetben a hatékonyság kárára ment, a rendszer nem tudott megfelelni az állampolgárok elvárásainak, és finanszírozási szempontból pedig fenntarthatatlan helyzetet teremtett mindez – hangsúlyozta. Mint mondta, első lépésben az állam megsegítette a megyei önkormányzatokat az adósságterhek konszolidációja és az intézményhálózat működésének biztosítása érdekében. Csak úgy lehet azonban teljes ez az átalakítás, ha a helyi önkormányzatok szerepét is újragondolja az állam – fűzte hozzá.

A kormány döntött arról, nem hagyja, hogy ezek az önkormányzatok bármiféle likviditási problémával küzdjenek, és kisegíti őket – jelentette ki Giró-Szász András.

Plusz források az önkormányzatoknak

Tállai András a részletekről szólva elmondta, az önkormányzatok számára a 2012. évi költségvetés 24 milliárd 932 millió forintos kiegészítő támogatást tartalmaz. Ennek felhasználását a költségvetési törvény szabályozza, illetve a belügyminiszter rendeletben rendelkezik a pályázat feltételeiről és az elosztás módjáról. Erre a kiegészítő forrásra háromszor lehet pályázniuk az önkormányzatoknak, az első határidő április 30-a volt. A határidőig 1345 pályázat érkezett be, az igényelt támogatások összege pedig 43, 8 milliárd forint – jelentette ki az önkormányzati államtitkár.

Az elosztás szempontjairól szólva leszögezte: elsősorban az önkormányzatok kötelező feladatainak finanszírozását kell biztosítani, abban az esetben is, ha ezeket többcélú kistérségi társuláson keresztül valósítják meg.  Megvizsgáltuk, hogy ki van adósságrendezési eljárás alatt, és van-e olyan gazdálkodást befolyásoló tényező, amelyről nem tehet – sorolta. A bíráló testület – amely a belügyminisztérium és a nemzetgazdasági minisztérium tagjaiból áll – úgy döntött, hogy lehetőség szerint minden településnek biztosít ebből a kiegészítő támogatásból. Természetesen figyelembe vesszük az arányosságnak és a méltányosságnak az elvét – húzta alá az államtitkár.

A bíráló testület úgy döntött, öt százalékos normatív támogatást biztosít minden önkormányzatnak, amely közoktatási feladatot lát el – ismertette Tállai András, hozzátéve, természetesen figyelembe vették az adott település nagyságát és egyedi körülményeit, mint például a helyi adójának mértékét. Ezzel összefüggésben elmondta, nyilvánvalóan más feltételek vonatkoznak azokra az önkormányzatokra, ahol a helyi adó mértéke a bevételek huszonöt százalékát képezi, vagy ahol éppen az öt százalékot sem éri el.

Úgy folytatta, azt is figyelembe vették, hogy a válság hatására az adott önkormányzatnak mennyi volt a helyi adóbevétel kiesése. Ez elbírálási szempont volt, ezt a pályázatok tartalmazták – hívta fel a figyelmet az önkormányzati államtitkár.

Kitért rá, az egyedi körülményeknél megvizsgálták, mennyi az egyes önkormányzatok adósságszolgálatának mértéke, valamint azt is, hogy az adott település az elmúlt évben tett-e racionalizáló intézkedéseket kiadásainak mérséklése érdekében. Amennyiben tett, pályázata kedvezőbb elbírálásban részesült – húzta alá Tállai.

Nem vették figyelembe a pályázók költségvetési hiányát

A kormánypárti politikus arról is beszélt, az elbírálásnál nem vették figyelembe az aránytalanul magas hiánytervezést. Hozzátette: készítettek egy olyan összegzést, hogy a pályázóknak mekkora a költségvetési hiánya. Tállai András elmondása szerint „döbbenetes számok jöttek ki”: volt olyan önkormányzat, ahol a kiadások több mint felére nem volt fedezet, tehát hiányra tervezték a költségvetést.

Szólt arról is, figyelembe vették a szállítói tartozások mértékét is; ezt minden esetben egyedileg megvizsgálták. Minderre az államtitkár elmondása szerint azért volt szükség, mert az utóbbi időben jellemző volt, hogy egyes önkormányzatok tudatosan nem fizették ki szállítóikat.

Tállai András tájékoztatása szerint 1345 pályázó részesül támogatásban, amelynek összértéke az első fordulóban 9 milliárd 836 millió 908 ezer forint. Ez a benyújtott és az igényelt támogatások 22.6 százaléka; a 43.8 milliárd éves költségvetési hiányt és támogatási igényt jelent – fejtette ki a politikus, akinek tájékoztatása szerint a legkisebb összeget, 249 ezer forintot a Békés megyei Kertészsziget önkormányzata kapja, míg a legnagyobb támogatásban, 201 millió 103 ezer forintban, Szombathely részesül.

A kormánypárti politikus arról is tájékoztatott, a pályázati eredmények hamarosan felkerülnek a Belügyminisztérium honlapjára, és még pénteken intézkednek, hogy az államkincstár kiutalja a támogatások összegét a nyertesek számára, ahová legkésőbb jövő hét hétfőre megérkezhetnek.

Tállai András arról is beszámolt, döntést született arról, hogy a csődbe ment Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezetnél számlát vezető három önkormányzat (Soltvadkert, Bócsa, Kaskantyú), bennragadt pénzeszközeit a kormány megtéríti, ugyanakkor az állam fogja benyújtani a követelést a takarékszövetkezet felé. A támogatási összeg Soltvadkert város önkormányzatának 211,6 millió forintot, Bócsa településnek 55,4 millió forintot, Kaskantyú esetében 2,7 millió forintot jelent. Az utóbbi önkormányzat ÖNHIKI-re (önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatása) is pályázott, ahol a teljes összeget, - 16,9 millió forintot - meg is kapta. A három település megmenekült, az ott élő emberek megnyugodhatnak; az önkormányzatok a jövőben is biztosítani tudják a szolgáltatásokat. A tegnapi kormányhatározat, illetve az ÖNHIKI-döntés bizonyítja, hogy a kormány odafigyel az önkormányzatokra, és a válság közepette sem hagyja, hogy azok bedőljenek, illetve ne tudják teljesíteni a szolgáltatásokat – fogalmazott Tállai András.

Miden akadály el kellett, hogy háruljon a tárgyalások megkezdése előtt

Az IMF magyar kvótájára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Giró-Szász András felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam - a többihez hasonlóan - befizetési kötelezettséggel bír a nemzetközi szervezetbe, mivel a tagállamok adják össze azokat a tartalékokat, melyekkel a valutaalap gazdálkodik. A világgazdasági és az euróválság miatt IMF azzal a kéréssel fordul minden tagállamához, hogy emeljék meg a befizetéseket. Az IMF minden egyes tagállama – a tagságból fakadó kötelezettség alapján – megtette ezt a lépést – fűzte hozzá.

Giró-Szász András leszögezte: a kormány elkötelezett abban, hogy az IMF-EU-tárgyalások sikerrel záruljanak. A kormányszóvivő hangsúlyozta, a jegybanki függetlenség kapcsán felmerült kételyek vagy bármilyen más terület lényegében világosan tisztázva lett. Emlékeztetett: első körben az Európai Bizottsággal jött létre az a megállapodás, mely zöld lámpát biztosított a magyar tárgyalófél számára, majd elindult egy ötoldalú tárgyalássorozat, ahol kialakult egy álláspont, melyet a mai nappal az Országgyűlésnek benyújtott jegybanktörvény-módosítás tükröz. A jegybanktörvény-módosítás kapcsán születtek meg azok a levelek, melyeket Olli Rehn pénzügyi biztos és Barroso bizottsági elnökök kaptak. Ezzel lényegében miden akadály el kellett, hogy háruljon a tárgyalások megkezdése előtt – húzta alá Giró-Szász András.

A kormány kész megvédeni álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárás ügyében

A kormány megadja a válaszokat az Európai Bizottságnak a három kötelezettségszegési eljárás ügyében, s amennyiben a testületet nem győzi meg a magyar álláspont, kész az Európai Bíróságon megvédeni azt – jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő a csütörtöki tájékoztatóján, kérdésre válaszolva. Az 50 literig adómentesen főzhető pálinka, a környezeti hatásvizsgálatok és a tojóketrecek kapcsán indult eljárásról a kormányszóvivő azt mondta: szakpolitikai kérdésekről van szó, ahol szakpolitikai érvek állnak egymással szemben. Szavai szerint mindegyik kérdésben jó pár más uniós tagállammal szemben is megindulnak az eljárások, a tojóketrecek kapcsán például "egyszerűbb lenne felsorolni azokat, amelyekkel szemben nem indul meg". Jelezte, hogy a magyar kormány az ilyenkor szokásos jogfolyamat részeként megadja a kérdésekre a válaszokat, képviseli a saját álláspontját, és amennyiben ez nem győzi meg a bizottságot, úgy kész az Európai Bíróságon megvédeni azt, mindhárom kérdésben.