Van honnan felemelkedni - jellemezte a magyar kultúra jelenlegi helyzetét L. Simon László, hozzátéve: a legfontosabb, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kulturális államtitkárságát megfelelő háttérintézményi támogatottsággal bíró, erős, hatékony szervezetté formálják, mert e nélkül a kultúrpolitikai víziók nem valósulhatnak meg. Mint elmondta, nagy előrelépés, hogy az államtitkárság költségvetése jövőre várhatóan 12 százalékkal nő. Erre az évre 29,4 milliárd forinttal számolnak, de léteznek többletforrások is, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretéből sikerült például a szimfonikus zenekarokat támogatni. "Ha a 2013-as költségvetés sarokszámait elfogadja az Országgyűlés, akkor ősszel, a belső arányok tisztázásánál minden esély meglesz rá, hogy a mostaninál jobb feltételrendszerben végezzük a munkánkat, és 33,1 milliárd forintból gazdálkodjunk. Ha ez nem történne meg, akkor nem is lehetne hatékony kultúrpolitikát vinni" - fogalmazott. L. Simon László hozzáfűzte, hogy egy sor forrással kapcsolatban még nem látni tisztán. Most tekintették át például az Új Széchenyi Terv kulturális pályázatait: ezek olyan, nagyobb részt EU-s források, amelyeknél a részletszabályozások kidolgozását, a célok meghatározását részben az államtitkárság végzi.
A kulturális terület ágazati irányítását L. Simon László szeretné minél teljesebb körűen helyreállítani, figyelmeztetett azonban arra, hogy mindig voltak más tárca által felügyelt területek. Az építésügyi igazgatás például 1948 óta a Belügyminisztériumhoz tartozik, bár az építőművészek évtizedek óta kérik, hogy a szakmai irányítás a kulturális területhez tartozzon. Az építésügyi hatósági eljárás jó helyen van a belügynél, hiszen önkormányzati feladatról van szó. Azt azonban meg lehet fontolni, hogy az építőművészet és a kulturális igazgatás között szorosabb legyen a kapcsolat - hozott példát.
Az új államtitkár úgy vélte, a Balassi Intézettel kapcsolatban viszonylag rövid távon el lehet érni változásokat, hiszen a külföldi magyar kulturális intézetek létrejöttüktől fogva a kulturális tárcához tartoztak, és a magyar értelmiségnek elvárása, hogy ez ezután is így legyen. A film bonyolultabb terület, mert a mostani kormányzat logikája szerint a filmgyártási feladatok a fejlesztési tárcánál vannak - jegyezte meg. "Ezért az államtitkárság csak a jogszabályban rögzített feladatokat látja el, például az artmozikkal, filmkultúrával, filmfesztiválokkal kapcsolatos feladatokkal a kormánybiztossal együttműködésben fogunk foglalkozni. Vajna kormánybiztos úrral jó viszonyban vagyok, és folyamatosan egyeztetni fogunk, számítunk egymás véleményére" - árulta el.
Az államtitkár kevés esélyt lát a megyei múzeumok állami fenntartásban maradására. Mint emlékeztetett: hivatalba lépése előtt született egy kormányhatározat, amelyen a kormány lényegében nem kíván változtatni, mert azt tartja helyesnek, hogy a megyei múzeumi rendszer bizonyos elemei a települési önkormányzatok fenntartásába kerüljenek. Más elemek esetleg közvetlenül az államtitkársághoz kerülhetnek, ennek részleteit még ki kell dolgozni. "Miniszterelnök úrnak igaza van abban, hogy ha egy kulturális intézmény a város alá tartozik, akkor az jobban magáénak érzi, az adóbevételeiből is többet fordít rá és a helyi vállalkozókat is könnyebben az ügy mellé lehet állítani" - ismerte el. "Mivel a határozat az én kezemet is megköti, azért fogok dolgozni, hogy az eredeti koncepciómtól eltérő elképzelés szerint létrejövő intézményrendszerben is a lehető legnagyobb mozgástér nyíljon az ágazati politika számára. Arra kell törekednünk, hogy a tárcának a múzeumigazgatói kinevezéseknél egyetértési joga legyen. Szakmai beleszólási lehetőségünket erősítenünk kell, már csak azért is, mert így tudjuk garantálni, hogy a megyeszékhelyek múzeumai a településhatáron kívüli gyűjtéssel is foglalkozzanak. A megyei feladatellátás a múzeumok és a könyvtárak esetében sem sérülhet" - vázolta elképzeléseit.
L. Simon László szerint az új rendszerben biztosítandó, hogy a kistelepülések is képesek legyenek megtartani kiállítóhelyeiket, ezért törvényi garanciát kell vállalni arra, hogy az országos szakmúzeumoknak kötelességük legyen az adott kiállítások gondozása ezekben az intézményekben és ehhez a feladathoz forrást is kell rendelni. A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és a Szépművészeti Múzeum összevonásáról szólva emlékeztetett arra, hogy létezik egy kormányhatározat, ebben azonban az intézkedés határidejét egyszer már kitolták június 30-ára. "Úgy látom, hogy újabb határidő-módosítás válhat szükségessé. Viszont tovább nem szabad húzni az időt, a stabil működés érdekében gyorsan kell lépnünk, a Nemzeti Galériát vezetni kell" - fejtette ki.
L. Simon László hangsúlyozta: a csődhelyzetben lévő állami múzeumokat ettől függetlenül konszolidálni kell. Az NKA-ról szóló törvényjavaslathoz nemrég Gyimesi Endre fideszes képviselő nyújtott be módosító indítványt, amely szerint az államnak lehetősége lenne arra, hogy egyedi döntés alapján a saját intézményeit - és kizárólag azokat - működési forrásokkal segítse az NKA ötöslottó-bevételeinek legfeljebb 10 százalékából. "Ennél az NKA mindig többet szokott maradványként zárolni, tehát ezek a források most is bármikor rendelkezésre állnak. A kormány nevében is mondom, támogatjuk ezt a javaslatot. Ez a jövőre nézve fontos, most viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium azon ígéretét kell beváltatnunk, amely szerint megkapjuk az MNG konszolidációjához szükséges 160 millió forintot" - fogalmazott. Mint elmondta, Baán László kormánybiztossal már áttekintették az Ötvenhatosok terére elképzelt múzeumi negyed teljes koncepcióját. "Nagyon jó, ahogyan az új épületeket el akarják helyezni a Városliget szélén, ahogyan a zöldfelületet a másik oldalon meg akarják növelni és amilyen múzeumokat létre akarnak hozni. Ha minderre 2014 után forrás is lesz, akkor tíz éven belül a Városliget Európa egyik első számú kulturális turisztikai célpontjává tud válni" - értett egyet a tervvel.
Az államtitkár megjegyezte: "valamennyi, kulturális területtel foglalkozó kormánybiztossal kapcsolatot tartottam eddig is, és ezután is fogok. A kormánybiztosi állások jó része most meg fog szűnni, így lehetőség nyílik arra, hogy ezek a személyek miniszteri biztosként szervezeti értelemben is szorosabb kapcsolatban legyenek az államtitkársággal". Külföldi útja miatt a Magyar Állami Operaházért felelős Ókovács Szilveszterrel L. Simon László még nem tudott találkozni hivatalba lépése óta. A kormánybiztos mindenesetre már kérte az intézmény gazdasági igazgatói pályázatának kiírását, ennek előkészületei meg is kezdődtek. Az államtitkár kitért az Operaház vezetői székének sorsára is. Sajtóhírekre utalva megjegyezte: "nem tudom, honnan veszik, hogy meg lenne már szövegezve a nemzetközi főigazgatói pályázat. Én azt mondtam, hogy az Operaház nemzetközi rangját kell visszaállítani, tehát akár egy nemzetközi tekintélyt is el tudok képzelni az élén. Ez a személyes véleményem, egyelőre nincs megszövegezve semmi. Egy biztos: a miniszter úr és én is úgy látjuk, hogy főigazgató nélkül az Operaház nem maradhat, ezért remélem, idén ki tudjuk írni a posztra a pályázatot".
L. Simon László a Nemzeti Színház főigazgatói pályázatával kapcsolatban annyit közölt, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően rövidesen ki kell írni. Az építésügyi engedélyezési eljárásban bekövetkező változások miatt a napokban lemondott Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke. Az államtitkár azonban kiemelte: bár sajnálja az elnök távozását, az, amit az örökségvédelmi szakma egy része veszteségként él meg, azt az építészeti szakma óriási nyereségként. "Amikor az országos főépítésszel és vezető, Ybl- és Kossuth-díjas építőművészekkel beszéltem erről, azt mondták, két évtizede várnak erre az eljárásbeli változásra" - jegyezte meg arra utalva, hogy a KÖH és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák július 1-jével elveszítik építéshatósági jogkörüket és szakhatóságként vesznek részt az engedélyezésben. Hozzáfűzte: az értékeléssel meg kell várni, hogy az új szabályozás működni fog-e.
A 2013-as költségvetés tervezetében jelentős, csaknem 2,5 milliárdos támogatás szerepel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sorában, az államtitkár azonban kiemelte: az MMA köztestület, amely természetesen nem folytat saját kultúrpolitikát. "Ha a parlament megszavazza, jövőre komoly állami forrásból gazdálkodhatnak, az ágazati politika irányítását azonban magunknál tartjuk. Látok olyan feladatokat, amelyeket el tudunk engedni magunktól: nem biztos például, hogy a nemzet színészeinek járandóságát közvetlenül az államtitkárságról kell finanszírozni, ezt megteheti az MMA" - vetette fel.
L. Simon László az MMA által a Műcsarnokba tervezett Makovecz-kiállítás vitás kérdéseivel kapcsolatban elmondta: a Műcsarnok állami intézmény, legitim vezetővel az élén, akit kiváló szakembernek tart. "Mikor az elődöm Gulyás Gábort jelölte ki, ezzel a döntéssel maximálisan egyetértettem. Egy állami intézmény független vezetője olyan kiállítást csinál, amilyet szeretne, és olyan kurátorokkal, amilyeneket maga mellé vesz. Ha úgy gondolja, hogy együttműködik ebben valamelyik köztestülettel, művészeti szervezettel, akkor megteszi. Nem tudom, van-e vita az MMA és a Műcsarnok között, csak azt, hogy tervben van a Műcsarnokban egy nagy Makovecz-kiállítás. Örülnék, ha ez megvalósulna, de az MMA saját maga is szervezhet Makovecz-kiállítást. Makovecz Imre volt akkora építész, hogy akár két nagy életmű-kiállítás is megfér egymás mellett" - vélekedett. A Trafóval kapcsolatban közölte: az államtitkárság az intézményt nem kívánja átvenni a fővárostól, a Budapesti Operettszínházat viszont érdemes lenne állami fenntartásba venni, ezzel kapcsolatban rövidesen megkezdik a tárgyalásokat a főpolgármesterrel. Az Emmi az idén még ki nem utalt állami művészeti ösztöndíjak ügyét is hamarosan rendezni fogja.
Cikk: | "Ez óriási fegyvertény" |