A törvénykönyv elsősorban a bűnt bünteti, és csak másodsorban van figyelemmel az elkövető személyi körülményeire - mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a tettarányos szemlélet áll közelebb a társadalom igazságérzetéhez is.
   
Az új Btk. szigorúbban bünteti a bűnismétlőket és az erőszakos bűncselekmények elkövetőit, fokozottabban védi a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élőket, továbbá bezárja a kiskapukat a közélet tisztasága elleni cselekmények elkövetői előtt - sorolta a példákat.
   
Répássy Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a kódex alapján a jövőben szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége. Így jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha udvarára fegyveresen hatolnak be.
   
Emlékeztetett: az új büntető törvénykönyv a negyedik a sorban az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as törvénykönyv után.
   
Az új Btk. jelentősége csak az új polgári törvénykönyvéhez (Ptk.) mérhető, hiszen az alaptörvény mellett e két kódex határozza meg a jogrendszer alapját - mutatott rá az államtitkár, megjegyezve, hogy várhatóan ősszel az új Ptk. is az Országgyűlés elé kerül.
   
Hozzátette, a kormányzat ősztől megvizsgálja, melyek azok a törvények, amelyeket összhangba kell hozni az új Btk.-val. Ezek között biztosan át kell vizsgálni a büntetőeljárási szabályokat, hozzáigazítva azokat az új büntetőkódexhez - közölte Répássy Róbert.