A tiszántúli püspök úgy fogalmazott: a Nagytemplom nemcsak Debrecen és a régió legjellegzetesebb épülete és jelképe, hanem a magyar reformátusság központja is. "Olyan szimbólum, amely az összetartozást és a megmaradást jelképezi" - fűzte hozzá.

Bölcskei Gusztáv felidézte, hogy 1567-ben Debrecenben formálódott a hazai reformátusság két irányzata, majd 2009-ben ott volt a Kárpát-medencei magyar református egyházak alkotmányozó zsinata. Jövőre, a heidelbergi káté kiadásának 450. évfordulójára ismét azt tervezik, hogy összehívják az egységes Magyar Református Egyház zsinatát Debrecenben - jelentette be Bölcskei Gusztáv.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta: még az idén szeretnék megkötni a támogatási szerződést, és a munkálatok reményeik szerint jövő tavasszal elkezdődhetnek. A politikus emlékeztetett arra, hogy az 1500 négyzetméter alapterületű Nagytemplom a legnagyobb református templom az országban, és a Református Kollégiummal egyetemben tavaly nemzeti emlékhellyé nyilvánították. A templom belső tereit, valamint a mögötte lévő emlékkertet és romkertet már korábban felújították, most az épület külső rekonstrukciója következik - tette hozzá.

Vad Zsigmond esperes az elvégzendő munkákról szólva kifejtette: kicserélnék a fém tetőszerkezetet, külső és belső átjárót építenének a két torony közé, a keleti toronyba liftet szerelnének és megnyitnák a látogatók előtt, illetve napelemeket szerelnének fel az épületre. A külső munkálatokon túl költenének még az orgona és a belső padsorok, valamint a belső kiállítóhelyek rendbehozatalára is.