A csomagot két részletben tárgyalták, az első részt áprilisban tekintették át, és már akkor elfogadtak bizonyos általános megközelítést tükröző megállapításokat. Győri Enikő szerint a kidolgozott dokumentumcsomag fő erénye magyar szemszögből nézve az, hogy a kohéziót olyan befektetési eszköznek tekinti, amely a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában áll. Az államtitkár kitért arra: sikerült elfogadtatni egyebek közt azt, hogy a lakossági energetikai projektek is részesülhessenek kohéziós támogatásban. A kohéziós jogszabálycsomag még nyitott kérdéskörében - ami azzal kapcsolatos, hogy az unió országspecifikus ajánlásai, vagy pedig a nemzeti reformstratégiák jelentsék-e a viszonyítási pontot bizonyos vonatkozásban - a magyar államtitkár reményei szerint ez év végéig születhet megállapodás.
   
Győri Enikő felhívta a figyelmet arra, hogy a 27 uniós tagállam közül 15 - az úgynevezett "kohézió barátai" országcsoport, amelybe beletartozik Magyarország is - a luxembourgi tanácskozással párhuzamosan közös állásfoglalást tett közzé, a befektetések minőségének fontosságát hangsúlyozva. A kohéziós jogszabálycsomag ugyanakkor - hívta fel a figyelmet az államtitkár - önmagában "nem áll meg a lábán", hanem csak a szintén kidolgozás alatt álló középtávú uniós pénzügyi kerettel együtt, amely a 2014 és 2020 közötti időszakra jelöli majd ki az uniós költségvetés elköltésének fő irányait. E kerettervezet a jelenlegi formájában Magyarország számára nem fogadható el, mert csökkentené az országnak jutó kohéziós forrásokat. Győri Enikő leszögezte: igazságtalan, hogy a tervezet alapján a szegényebb országok kevesebb kohéziós támogatásban részesülnének.

Montenegró pénteken megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat

Montenegró pénteken megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat - közölték az uniós országok európai ügyekben illetékes minisztereinek luxembourgi tanácskozásán. A megállapodást még hivatalosan jóvá kell hagyniuk a csütörtökön Brüsszelben kezdődő EU-csúcstalálkozó résztvevőinek is, de uniós források szerint ez már csak formalitás, és immár elmondható, hogy a kicsiny nyugat-balkáni ország európai integrációs ügye "sínen van".
   
Magyarország nagyon határozottan támogatta eddig is Montenegró integrációs törekvéseit, és tevékeny szerepet vállalt tagsági felkészülésének elősegítésében - emlékeztetett az MTI-nek adott nyilatkozatában Győri Enikő EU-ügyi államtitkár, aki Magyarországot képviselte a luxembourgi tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy Montenegróval szemben az uniós tagállamok nagyon kemény kritériumokat fogalmaztak meg már a tárgyalások megkezdéséhez is, és bonyolult, folyamatos visszajelzésekre épülő értékelési módszert alakítottak ki a tárgyalási folyamat időszakára. A magyar államtitkár leszögezte, hogy most már le kellett zárni az újabb előfeltételek támasztását, mert az ország felkészültsége "elérte a tárgyaláskezdéshez szükséges kritikus tömeget". Győri Enikő szerint a montenegrói csatlakozási tárgyalások azt a célt is szolgálják, hogy az unió fenntartsa a "bővítési lendületet".
   
A tárgyalások mindenesetre várhatóan több évet vesznek majd igénybe. A tagságra pályázó országnak a jelenlegi követelmények szerint 35 témafejezet tekintetében kell eleget tennie különböző kötelezettségeknek. Lényegében át kell vennie, saját nemzeti jogrendjébe be kell illesztenie azokat az uniós jogi előírásokat, amelyek az EU-ban eddig megszülettek. Ez tehát folyamatosan bővülő kötelezettség, és minél később kezdi meg egy ország a tárgyalásokat, annál több előírást tartalmaznak a "közös vívmányok". Adott esetben a csatlakozó ország derogációt harcolhat ki magának a tárgyalásokon, ami azt jelenti, hogy egyes előírások betartásához csak hosszabb-rövidebb adaptációs időszak után kell csatlakoznia. A tagjelölt a jogi előírások mellett köteles átvenni azokat a közös szakpolitikai célkitűzéseket is, amelyekben az uniós országok megállapodtak.
   
Európában a Nyugat-Balkánt immár mindenütt uniós országok veszik körül, és a térség integrációja tekinthető az EU legközvetlenebb, nagy politikai kihívással felérő, lényeges bővítési feladatának. Az unión kívüli országok közül Izland gyors ütemben, eddig komolyabb problémák nélkül folytatja csatlakozási tárgyalásait, a szintén tagjelölt Törökország ügye azonban évek óta egy helyben topog. Szlovénia már korábban csatlakozott az EU-hoz - sőt az euróövezethez is -, Horvátország pedig tavaly nyáron, a magyar elnökség utolsó napján tudta eredményesen lezárni az EU-csatlakozási tárgyalásokat, így - a ratifikációs eljárások után - jövő nyáron uniós taggá válhat. Már Szerbia is tagjelöltnek számít, de még nem kapott Brüsszeltől tárgyaláskezdési időpontot. Macedónia előrehaladását Görögország akadályozza, mert eddig nem sikerült megállapodni az ország elnevezéséről. (Magának Görögországnak is van ugyanis egy Macedónia nevű tartománya.) Albániát korábban Montenegróval együtt akarták kezelni, de az előző években súlyos belpolitikai válságban vergődött az ország, ami hátravetette az integrációs folyamatot. Bosznia-Hercegovina csak a legutóbbi időben kezdi mutatni egy működőképes állam képét. Koszovó áll a sor legvégén, hiszen a 27 közül öt EU-ország nem is ismeri el a Szerbiától történt elszakadás jogszerűségét.
   
A 625 ezer lakosú Montenegró számára az uniós miniszterek szerint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén adódik a legtöbb teendő ahhoz, hogy felkészültnek mondhassa magát az uniós tagságra.