Hatékonyabb felhasználásra van szükség a kohéziós politikában

A közép-európai néppárti EP-képviselők egyértelműen kiállnak a kohéziós források jelenlegi szintjének fenntartása mellett. A témában Surján László magyar EP-alelnök kezdeményezésére közös nyilatkozatot fogadtak el a holnapi Európai Tanácsülés kapcsán, ahol először kerül megvitatásra az EU következő, 2014-2020 közötti többéves keretterve.

Létrehozva: 2012. június 27., 17:07	nyomtat	küld

A nyilatkozatban a képviselők kijelentik: "A kohéziós politika az Európai Unió leghatékonyabb eszköze az európai hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházások növelésére, valamint az EU 2020 stratégiában megfogalmazott célok elérésére. Hatékonyságát következetesen bizonyította a gazdasági növekedés fokozásában és a munkahelyek számának növelésében. Segítségével az utóbbi tíz évben 2,4 millió munkahely jött létre Európában. Ezért minden olyan kísérlet, amely akadályozni kívánja a kohéziós alapok legalább a jelenlegi szinten való felhasználását, ellentétes az európai polgárok érdekeivel és megkérdőjelezi a szolidaritás, valamint az "egység a sokféleségben" alapelvein nyugvó Európa céljait".

Az Európai Parlament regionális és költségvetési ügyekért felelős bizottságainak tizenkét közép-európai néppárti tagja közösen fejezte ki aggodalmát a 2014 és 2020 közötti pénzügyi kerettervvel kapcsolatos tárgyalások jelenlegi állása és a jövőbeni kohéziós források esetleges csökkentése miatt. "Az EU 2020 stratégia célkitűzései - annak ellenére, hogy azt mind a 27 tagállam elfogadta - üres szólam marad csupán, ha nem kap megfelelő finanszírozást az európai költségvetésből. A kohéziós politika elsődleges célkitűzése, az európai régiók fejlettsége közti különbségek csökkentése kiemelt jelentőségű a jövőre nézve. A jelenlegi válság ugyanakkor világos tanulságokkal szolgált: a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozása az EU régióiban elválaszthatatlan a pénzügyi fegyelem szükségességétől" - fogalmaztak.

A képviselők kijelentették: "Hisszük, hogy kiemelt fontossággal bír az uniós alapok szabályozása, valamint azok minőségi felhasználásának további javítása. A változó körülményekhez és prioritásokhoz igazodva fokozottabb költségvetési rugalmasságot kell megvalósítani a hétéves pénzügyi keretterven belül, annak érdekében, hogy az meg tudjon felelni a tagállamok és az európai régiók egyéni és eltérő szükségleteinek".

A nyilatkozat aláírói:

Surján László (Magyarország);
Iosif Matula, Iuliu Winkler, Theodor Dumitru Stolojan (Románia);
Peter Stastny, Miroslav Mikolásik (Szlovákia);
Ján Olbrycht, Danuta Hübner, Sidonia Elzbieta Jedrzejewska, Lena Kolarska Bobinska (Lengyelország);
Ján Brezina (Csehország);
Andrey Kovatchev (Bulgária).

(fidesz.hu)