Az eddigieknél erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse. A gyámhatóság tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadására és vér szerinti testvérire vonatkozó kérdésekben. Emellett fontos változás, hogy az örökbefogadott az egészsége szempontjából a vér szerinti szülőkre vonatkozó információkat is kérhet a javaslat értelmében a gyámhatóságtól, amennyiben szüksége van rá.

Eddig az örökbefogadott csupán a vér szerinti szülője adatairól kérhetett tájékoztatást, és ehhez szükség volt a vér szerinti szülő hozzájárulására is. Mostantól a gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, illetve van-e testvére, féltestvére.

Jelenleg a testvér megismerése csak akkor lehetséges, ha az örökbe fogadott gyermek vér szerinti szülője abban aktívan közreműködik és ennek nincs olyan akadálya, hogy a testvért más család örökbe fogadta volna. Így az elhunyt vagy ismeretlen helyen tartózkodó, illetve nem együttműködő vér szerinti szülő lehetetlenné tehette a testvérek felkutatását.

Az örökbe fogadott gyermeknek ugyanakkor fontos érdeke fűződik a származás megismerése körében a testvér, féltestvér megismeréséhez is. Indokolt lehetőséget biztosítani, hogy ezt önállóan, a vér szerinti szülő hozzájárulása, illetve az ő felkutatása és megismerése nélkül is megtehesse.

A vér szerinti szülő, testvér, féltestvér személyazonosító adatairól ugyanakkor továbbra is csak hozzájárulás esetén adhat a gyámhatóság tájékoztatást a javaslat szerint is. Új eleme a szabályozásnak az is, hogy a vér szerinti szülőnek az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős egészségügyi adatairól a gyámhatóság az adatkezelőtől való adatlekéréssel, „anonimizált” formában – az örökbefogadott kérelmére – tájékoztatja az örökbefogadottat (illetve törvényes képviselőjét).

Egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás hazai elismerése is. A hatóságok névváltozatási kérelmek formájában évente 25-30 ilyen üggyel szembesülnek. Különösen az esetekben volt eddig nehézkes az ügyintézés, amikor magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadása elismerését. A másik nehézkes eset volt eddig, amikor a külföldi örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadása elismerését.

A gyermekek érdekeit szem előtt tartva gyorsabban, kevesebb utánjárással lesznek intézhetőek az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások. Jelenleg több szerv előtt lehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni és a szabályozás ponttalansága miatt – nincs pontosan rögzítve, hogy a gyermek nevének megadása is kötelező adat – számos hiányos nyilatkozat keletkezik. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat során gyermek nevéről is nyilatkozni kell, így nem kell a nyilatkozattevőnek később ezt külön pótolnia.

Emellett az eddigi hosszas hazautazások és ügyintézés helyett, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is meg lehet majd tenni. A magyarországi ügyintézés megkönnyítése érdekében pedig lehetőség lesz a nyilatkozatot kormányablaknál is megtenni.

Az örökbefogadott gyermek biztonsága és családi kapcsolatai tartósságának megőrzésére is nagyobb figyelmet fordítanak az új szabályok. A felbontott örökbefogadásokat követően a gyermekek újabb örökbe fogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet és családban folytathatja életét.

További egyszerűsítések várhatóak még, különösen az örökbefogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárások egyszerűsítésében. A cél, hogy az örökbefogadott gyermek új anyakönyvi kivonatát, új személyi igazolványát, TAJ kártyáját és új adószámát is mielőbb ki lehessen állítatni, ugyanolyan könnyen és automatikusan, mint amikor valakinek gyermeke születetik.