– A rendőr főtisztek lebukásához vezető vesztegetési botránnyal kapcsolatban az is tudható, hogy a miniszterelnök asztalára a kormányváltás után egy eddig nem cáfoltan öntől származó jelentés került, amely a budapesti éjszakai élet bűnügyi vonatkozásait tárta fel. Ettől datálható, hogy a rendvédelmi korrupció feltárására létrejött Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) megkezdte az ügy felgöngyölítését. Mit határozott meg Orbán Viktor az irat alapján?
– A miniszterelnök úr arra adott utasítást, hogy bárhová is nyúljanak a szálak, derítsük fel a korrupciós bűncselekményeket, és ennek megfelelően fogtunk hozzá a munkához. Létrejött az NVSZ, amely olyan jogosításokhoz jutott, amelyeket a korábban hatályos törvények szerint nem alkalmazhattak volna. Az állománya feltöltésével egy időben a szervezet megkezdte azt a munkát, amelynek részeredményeit a Belügyminisztérium vezetése az ügyészséggel konzultálva folyamatosan értékelte. Amikor úgy láttuk, hogy az NVSZ adatai alapján bizonyosságot nyert a gyanú, a miniszterelnöki utasításnak megfelelően megkezdtük a nyílt büntetőeljárást.

– Ekkor már tudták azt is, hogy az ügyben szereplő civileknek felső rendőrségi kapcsolataik vannak?
– Nem. Az ügy a választások előtti időszakra nyúlik vissza. Ezért döntöttünk rögtön az NVSZ felállításáról. A rendőrségen belül megjelent a korrupció. Ezt a közlekedés résztvevői is többszörösen megtapasztalhatták, felbukkant a végeken, és tudtunk arról, hogy megjelent középszinten is. Olyan információkat is kaptunk, hogy a korrupt rendőröknek alkalmi jellegű, egy-egy intézkedéshez köthető, és komolyabb szintű civil kapcsolataik is voltak, de az, hogy meddig nyúltak a szálak, nem volt egyértelmű.

– Most már tudják, meddig jutott az alvilág a rendőrségen belül?
– Bízom benne, hogy nem jutott tovább azon a szinten, ameddig az ügyészségi eljárás már eljutott, és az ügy itt be is fejeződik. Ez azt is bizonyítja, hogy a rendőrség nem korrupt, csak volt néhány korrupt tagja.

– Az eljárást folytató Központi Nyomozó Főügyészség az ügy kirobbanása idején tudatta, hogy a rendőrök megvesztegetésével gyanúsított V. László egyéb, nem vele kapcsolatos büntetőeljárások adataihoz is hozzáfért. Kereskedhetett a vesztegető ezekkel a bűnös úton szerzett adatokkal?
– A nyomozás célja ennek felderítése is, ezért erre a kérdésre csak az eljárás befejezése után adhat választ az ügyészség.

– Nyilván eljutott önhöz, hogy egyes, akkor már hosszú ideje folytatott gazdasági jellegű bűncselekmények felgöngyölítésében a nyomozók azért vallottak kudarcot, mert az eljárások érintettjei a gyanú szerint időben „fülest” kaptak rendőrségi berkekből.
– Azt, hogy egy büntetőeljárás csak azért lesz eredménytelen, mert a bűnözők hozzájutnak bizonyos információkhoz, általában kétlem, hiszen a gyanút már a nyomozás elején közölni kell a gyanúsítottal. Ezzel együtt elképzelhető, hogy egyesek hozzájutottak olyan adatokhoz, amelyek segítették a védekezésüket, de ilyen eset már nem akadályozza az ügyek sikeres befejezését.

– Az NVSZ tett feljelentést, ez a szervezet tárta fel a főtiszteknek jutó pénzek útját, de ezen belül kik dolgozhattak azokra, akik maguk is jó ismerői a konspiráció szabályainak?
– Akik még jobban ismerték ezeket a szabályokat és lehetőségeket.

– A vesztegetési botrány hozadéka volt, hogy az NVSZ vezetőit egy Vadász néven jelentkező volt kormányőr levélben fenyegette meg. Mit gondol, ön hány komoly ellenséget szerzett magának azzal, hogy felszámolta az alvilág befolyását a szervezett bűnözés elleni berkekben?
– Soha nem foglalkoztam azzal, hogy hány ellenséget gyűjthetek, amikor betartom és betartatom a törvényeket.

– A botrány kapcsán a C típusú átvilágítás hiányosságairól, annak újragondolásáról is szót ejtett, és tudható, hogy az eddiginél sokkal szigorúbb, állandó szinten tartott ellenőrzésben gondolkodik. Lesz-e pénz, és van-e a munkát végző titkosszolgálatnál elegendő létszámú, megfelelően képzett állomány, amely képes a megnövekedett feladatok ellátására?
– Alaphelyzetben nem pénzre és további emberi erőforrásra van szükség, hanem szervezésre. Meg kell vizsgálni, hogyan zajlik ma az ellenőrzés, mi az eredménye. Jelenleg az ellenőrzés során egy adott pillanatban vizsgálják, hogy a jelölt alkalmas-e a beosztás betöltésére, és aki ekkor megfelel, annak megbízhatósága öt évig érvényes. Tehát akkor ellenőrizzük, amikor még bele sem ült abba a bizonyos székbe, ahol bizonyítania kell megbízhatóságát, állhatatosságát. Még nem érte kísértés, nem áll fenn a befolyásolás veszélye. Ráadásul biztosítjuk róla, hogy öt éven át nem ellenőrizzük. A megoldás az, hogy a kinevezése előtt állapítsuk meg, van-e kizáró ok, és ha nincs, adjuk meg neki a lehetőséget. Az illető pedig tudomásul veszi, hogy öt éven át, vagy amíg a beosztást betölti, bármikor ellenőrizhetik. Úgy gondolom, a rendszert oly módon kell átalakítani, hogy Damoklész kardja függjön azok feje fölött, akik az ország gazdaságilag, stratégiailag érzékeny vagy a korrupciótól veszélyeztetett területein dolgoznak.

– Készül már a törvényjavaslat?
– Igen, a nemzetbiztonsági munkacsoport dolgozik rajta, de mielőtt a javaslatunk a kormány asztalára kerül, a nemzetbiztonsági kabinet elé terjesztjük az elképzeléseket.

A teljes interjú itt olvasható.