Matolcsy György a hétfőn Budapesten rendezett Külpiaci Értekezleten kijelentette, hogy a keleti és nyugati külkereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása olyan történelmi esély, amelyet a válság nyitott meg.
   
A külgazdasági politika ilyen irányú átrendezésére Matolcsy György szerint annak érdekében van szükség, hogy 2025-2030-ra Magyarország meg tudja kétszerezni, vagyis mintegy 200 milliárd euróra tudja növelni bruttó hazai termékét (GDP). A miniszter megfogalmazása szerint ennek eléréséhez évi 5-6 százalékos növekedési ütem elegendő.    

"Ez ma a képzelet játékának tűnik" - mondta Matolcsy György a külképviseletek gazdasági szakemberei előtt, de kiemelte, hogy mindent meg kell tenni ezért a célért, amelynek elérése nem is lehetetlen. Példaként említette a szomszédos Ausztriát, amelynek éves bruttó hazai terméke (GDP) 290 milliárd euróra rúg.    

A GDP megkétszerezéséhez Matolcsy György szavai szerint további államadósság-csökkentésre, emellett olyan munka alapú gazdaságra van szükség, amely nem a pénzügyi szolgáltatásokat, hanem az ipart és a termelést helyezi előtérbe. Hozzáfűzte: 2008 után egy olyan új korszakban vagyunk, ahol az nyer, aki gyorsan átáll megtakarítás és beruházás alapú gazdaságra.    

Kifejtette, hogy ebben az új korszakban már nincs egységes gazdaság: a magyar gazdaság egyrészt betagozódott a globális gazdaságba, a régiós integrációban jelenlévő gazdaságba, harmadrészt pedig Magyarországon kialakult egy helyi, sokszor közmunkára épülő gazdaság is.    

Matolcsy György kiemelte: Magyarországnak szövetségi csoportokat, hálókat kell kialakítania, és gazdasági, politikai, pénzügyi, külgazdasági tekintetben egyensúlyt kell teremtenie nyugat és kelet, illetve az Európai Unión belüli és kívüli gazdasági kapcsolatokban.    

Ehhez új gazdaságpolitikára van szükség, amelynek megalapozásához a kormány immár helyreállította a magyar állam pénzügyeit, az államháztartás egészségessé vált; ez alapozza meg a növekedést és a foglalkoztatás bővítését - jelezte Matolcsy György. A gazdasági miniszter szólt arról is, hogy Magyarország a közmunka terén szép eredményeket ért el, ugyanakkor mostantól az üzleti szektor munkahelybővítésére kell koncentrálni.    

A keleti nyitás keretében Magyarország "exportoffenzívát" indít a többi között Kelet-Európa, Közép-Ázsia, Korea, Indonézia, India, Közel-Kelet és Afrika felé, mert ezekről a területekről tud többletpiacokra és így növekedésre szert tenni - ismertette a miniszter, hozzáfűzve, hogy ehhez - legfőképpen a munkaerőköltségek, és az adórendszer területén - növelni kell az ország versenyképességét.    

A miniszter szerint a keleti nyitás során "kis résekben kell nagyra nőni", vagyis azt kell megnézni, hol vannak azok a minőségi szolgáltatások, termékek, amelyek exportjából a magyar gazdaság nagyot tud nőni.    

Matolcsy György szólt arról is, hogy a nyugati piacok megtartására, és lehetőség szerinti bővítésére is koncentrálni kell, emellett, mivel a Kárpát-medence és Közép-Európa "a mi igazi közeli családunk", ide is kell összpontosítani, főként mert a kis- és közepes vállalkozásoknak is itt vannak nagyobb lehetőségei.     A miniszter közölte azt is, hogy a kormány a jövőben 15-20 globális cégcsoporttal szeretne stratégiai megállapodásokat kötni; ezekben lefektetnék a hosszú távú együttműködés alapjait.

Martonyi: Közép-Európa országai együtt erősek

Közép-Európa évének nevezte 2013-at a külügyminiszter a hétfői, budapesti Külpiaci Értekezleten. Martonyi János kijelentette: Közép-Európának azt kell üzennie a világnak, "hogy együtt erősebbek vagyunk, mint egyenként".  Ez az üzenet azért is fontos a világnak, mert ez esetben a befektetőkben az a kép alakul ki, hogy ez iránt a térség iránt érdemes érdeklődni, érdemes lesz itt befektetni – hangsúlyozta Martonyi János.     

A külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország 2013. január 1-jétől a Közép-európai Kezdeményezés elnöke lesz, 2013 júliusában pedig átveszi a visegrádi 4-ek elnökségét is.     Hangsúlyozta: Magyarország külpolitikájának egyik legfőbb célja, hogy a lehető legjobb legyen a viszonya a szomszéd országokkal. Martonyi János szólt arról, hogy Magyarország olyan külpolitikát folytat, amely a külgazdasági és a nemzetpolitikai célokat is érvényesíti. Hozzátette: az állampolgársági törvény olyan folyamatot indított el, nemcsak a szomszéd országokban, hanem a világ magyarságában, amelynek keretében a távoli országokban élő magyar diaszpórákban is felismerték, ők is magyar állampolgárok.
   
Közlése szerint a magyar diaszpórákra számítani lehet a külgazdasági kapcsolatok erősítésében, illetve a befektetéspolitika szempontjából is.  A külügyminiszter kitért arra, hogy a közép-kelet-európai térség a magyar külpolitika természetes közege. Hozzátette: ez a külgazdaságot tekintve is igaz, hiszen  Németország után Magyarország legfontosabb külpiaci partnerei közé tartozik Románia és Szlovákia, valamint Ausztria.   Martonyi János úgy vélte: a magyar külkereskedelem az Európai Unión belül versenyképes, a magyar export mintegy háromnegyed része oda irányul.

Németh Lászlóné: Nő a nukleáris energia szerepe

A nukleáris energia Magyarország villamosenergia-ellátásának 60 százalékát adja majd 2030-ra, szemben a jelenlegi 40 százalékkal - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a külgazdasági szakdiplomaták részvételével évente megrendezett Külpiaci Értekezleten. Németh Lászlóné közölte: a kormány a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokkok megvalósítását a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak tekinti.
   
A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) májusi közgyűlésén döntött arról, hogy a beruházás megvalósítására projekttársaságot hoz létre, amely a megalapításakor 100 százalékban az MVM Zrt. tulajdonában lesz - emlékeztetett. A miniszter elmondta azt is, hogy létrejött egy kormánybizottság, amely vizsgálja az atomerőmű bővítésével kapcsolatos stratégiai kérdéseket, az új atomerőművi blokkok üzembe lépése várhatóan a 2025-2030 közötti időszakra esik. Az atomerőmű bővítésével kapcsolatos tenderen bármely, nyomott vizes reaktort gyártó vállalat részt vehet, a beruházó a technológiai és gazdaságossági szempontok, valamint a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését is vizsgálja - utalt rá a nemzeti fejlesztési miniszter.
   
Németh Lászlóné a gázpiacról elmondta, hogy Magyarország stratégiai célja a valódi gázpiaci versenyhelyzet megteremtése megfelelő infrastruktúra kiépítésével és alternatív forráslehetőségek felkutatásával. Hozzáfűzte: a keletről érkező források bővítése mellett alapvető cél az észak-déli irányú gázszállítás lehetőségének megteremtése a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között. A novemberben Magyarország által is aláírt Észak-Dél Energia Folyosó cselekvési terv a földgázprojektek közül a legfontosabb fejlesztések egyikeként nevezi meg a magyar-szlovák összeköttetést. A kormány az engedélyezési folyamatok felgyorsítása érdekében kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást - hangsúlyozta Németh Lászlóné.
   
Szólt arról is, hogy a 115 kilométer hosszú vezeték 2015-ig megépülhet, és a vezeték magyarországi szakasza 35 milliárd forintba kerül majd .Ebből 8 milliárd forint lehet az európai uniós támogatás. "Nem tettünk le egy budapesti központú légitársaság alapításának gondolatáról. Több, erre irányuló tárgyalást folytatunk, abban a reményben, hogy sikerül olyan befektető partnereket találni, akiknek közreműködésével egy piaci alapon működő légitársaság tevékenysége elindítható " - hangsúlyozta a miniszter. Németh Lászlóné az uniós források felhasználásáról elmondta, hogy kormánydöntés született a Fejlesztési Kabinet felállításáról, a kormányzati döntések gyors előkészítése és érvényesítése érdekében, és felállítottak egy 50 milliárd forint összegű önerő alapot is.
   
Feldman: Növelni kell a feldolgozott élelmiszerek arányát

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a külpiaci értekezleten kiemelte, hogy az exportban növelni kell a feldolgozott élelmiszerek arányát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előadásához kapcsolódva ő is kiemelte, hogy a mezőgazdaságban is keleti nyitásra van szükség, így növelni kell az exportot a Független Államok Közösségének országaiba, az arab világba, Kínába és a Távol-Keletre. Minden viszonylatban más-más külkapcsolati hagyományokkal rendelkezik Magyarország, de mindegyikben van még fejlődési potenciál és előrelépési lehetőség - tette hozzá.
   
Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a külpiaci jelenlétet apró lépésekkel kell felépíteni, különösen fontos megjelenni a különböző szakvásárokon, kiállításokon. Oroszországgal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak aktív agrárdiplomáciával ki kell juttatnia az ottani piacon szükséges élelmiszereket, emellett technológia- és tudásexportra is lehet igény. A helyettes államtitkár szerint a keleti nyitás egyik stratégiai eleme Kína, amely immár a világ legnagyobb élelmiszeripari szereplője, megelőzve az Egyesült Államokat. Kínában mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszeripari termékekkel lehetne megjelenni, ugyanakkor figyelni kell a komoly élelmiszer-behozatali előírásokra. Hozzátette, hogy a hústermékek kivitelében is komoly potenciál van a távol-keleti piacokon.