KAP-reform: Magyarország helyzete lényegében nem változik

Létrehozva: 2012. július 5., 16:05 | Utoljára frissítve: 2012. július 9., 14:13	nyomtat	küld

Hozzátette: az EU Közös Agrárpolitikájára fordítható forrásokat a tervek szerint a jövő évi, azaz a 2013-as nominálértéken fagyasztják be. A teljes KAP-költségvetés a következő uniós költségvetési időszakra 386,9 milliárd euró lesz. Ebből az agrárgazdasági tevékenység - azaz az I-es pillér - finanszírozására várhatóan 281,8 milliárd euró jut majd. Az államtitkár a témáról - azaz a KAP-refommal összefüggő agrárgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekről - V. Németh Zsolttal, a VM vidékfejlesztésért felelős államtitkárával együtt tájékoztatta a bizottság tagjait.
   
Czerván György, részletezve a közvetlen támogatások új rendszerét, közölte: a támogatások jövő évi szinten tervezett befagyasztása alapvetően mintegy 14-15 százalékos reálérték csökkenést jelent majd a KAP finanszírozásában a következő uniós költségvetési időszakban. Jelezte: a most regisztrált mintegy 180 ezer mezőgazdasági termelő túlnyomó többsége - számítások szerint több mint 99 százaléka - 2014 után is jogosult lesz a közvetlen támogatásokra. Az államtitkár ugyanakkor utalt rá, hogy a jelenlegi rendszer megváltozik. A közvetlen támogatásoknak lesznek kötelező és a tagállamok által választható önkéntes elemei. Emellett lehetőség lesz a kisgazdaságok számára egy egyszerűsített támogatási rendszer alkalmazására is.
   
A kötelező elemek közé tartozik majd az alaptámogatás. Ennek mértéke Magyarországon 140-180 euró lehet hektáronként. Az úgynevezett zöld komponenst - azaz a termelés zöldítését - szintén kötelező lesz alkalmazni, Magyarországon ez 80 euró lehet hektáronként. A kötelező emelek közé tartozik majd a fiatal gazdák segítése. Erre a közvetlen kifizetési keretösszeg legfeljebb 2 százaléka használható fel. A nemzeti tartalékba pedig az alaptámogatási felső határ maximum 3 százaléka kerülhet kötelező módon. Az önkéntes elemek közé tartozik majd a termeléshez kötött támogatás, valamint a természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása. Emellett számításba kell venni még a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerét is. Ez utóbbiak támogatási mértéke 500-1.000 euró között lehet. Alkalmazni kívánják ugyanakkor a támogatások sávos csökkentését is bizonyos árbevételek elérése után. Így 300 ezer euró árbevétel felett 100 százalékkal csökkenne a támogatás mértéke.
   
Az elvont összegeket a tagállamok a II. pillér, azaz a vidékfejlesztés keretében innovációra, fejlesztésre fordíthatnák. V. Német Zsolt mindehhez hozzátette: várhatóan nem alakul át radikálisan 2014-et követően a vidékfejlesztés rendszere. Emlékeztetett: ezen a területen prioritásként alkalmazni kell majd az innovációt, a környezetvédelmet támogató elveket, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elveit. Emellett a vidékfejlesztésben alkalmazni kell még egyebek mellett a tudástranszfert, a versenyképességet javító, a kockázatkezelést és az erőforrás hatékony felhasználását elősegítő módszereket. Az államtitkár konkrét forrásösszegekről nem beszélt, mivel ezek még nem állnak rendelkezésre.
   
A bizottság tárgysorozatba vételre és általános vitára is alkalmasnak találta az állattenyésztésről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot. Ezt Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselő nyújtotta be önálló indítványként annak érdekében, hogy a Magyarországon tervezett kutyakiállítás megrendezése ne kerüljön veszélybe. Az országgyűlési képviselők ugyanakkor pártállástól függetlenül azt hangsúlyozták, hogy e területen mielőbb rendezni kell a viszonyokat a normális működés érdekében, így a törzskönyvezés kérdését is.