Az elmúlt évek élelmiszerbotrányai arra világították rá a figyelmet, hogy Magyarországon a büntetőjogi szabályozás nem nyújt kellő visszatartó erőt. Tarthatatlan, hogy úgy megyünk vásárolni a boltokba, hogy hosszas nyomozást kelljen folytatni az után, hogy az az élelmiszer, amit megveszünk, tartalmaz-e valamilyen mérgező, az egészségre káros anyagot – hívta fel a figyelmet Selmeczi Gabriella.

A Fidesz szóvivője kitért a fűszerpaprikát érintő esetekre, amikor például festéket használtak a paprika színének megőrzésére, vagy gombamérget találtak a fűszerben. A szóvivő megemlítette a dioxin-botrányt, a guargumit tartalmazó élelmiszerek ügyét, és beszélt a húsvétot megelőző időszakról is, mikor a sonka és a tojás minőségével adódtak problémáik a szakembereknek.

A szóvivő ismertette, Tarnai Richárddal szorgalmazták, hogy az új Büntető törvénykönyvbe (Btk.) kerüljenek be olyan tényállások, amelyek visszatartó erőt jelenthetnek az élelmiszerhamisítást illetően.

Selmeczi ezekről szólva elmondta, az egyik ilyen tényállás az ártalmas, egészséget károsító fogyasztási cikkel való visszaélés, amikor tipikusan olyan mérgező vagy romlott anyagot tartalmazó terméket árusítana valaki, amely az egészségre ártalmas.

A másik tényállás az úgynevezett rossz minőségű termék forgalomba hozatala. Ebben ez esetben a minőségvizsgálati szabályoknak nem felel meg az adott termék – mondta a nagyobbik kormánypárt szóvivője.

A harmadik tényállás a minőség hamis tanúsítása, amikor az árun elhelyezett, vagy ahhoz mellékelt ismertető vezeti félre a vásárlót. Amennyiben a tényállás bebizonyosodik, az szintén komoly bűncselekménynek számít a jövőben – jelentette ki Selmeczi Gabriella.

Úgy folytatta, a Btk. módosítók értelmében immár minősítő tényező, ha valaki bizonyos értékhatár felett, vagy halmazatban követi el mindezt. Büntetése alapvetően egytől három - a minősített esetekben pedig még több - évig terjedő letöltendő börtönbüntetés is lehet, jövő év január 1-jétől, amikor hatályba lép az új Btk. – húzta alá Selmeczi.

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott úgy fogalmazott, ezt a javaslatot „maga az élet írta”. Az elmúlt másfél év tapasztalatairól szólva elmondta, 71-ről 55 százalékra csökkent azon élelmiszerbiztonságot veszélyeztető cselekmények aránya, amelyeket az ellenőrzések során sikerült felderíteni, és amelyek szabálysértés vagy bűncselekmény kategóriájába tartoztak.

Hozzátette: immár nem egy ünnephez kötődően, alkalomszerűen, hanem egész évben ellenőrzik az áruházakat, raktárokat, függetlenül attól, kicsi vagy nagy, külföldi vagy magyar cégről van szó.

Egyre több ellenőrzés és erős jogszabályi szigorítás. Ezektől remélhetjük, hogy az önkéntes jogkövető magatartás egyre inkább meg fog honosodni – hangsúlyozta Tarnai Richárd, hozzátéve, az utóellenőrzések statisztikái azt mutatják, a jogsértők csupán harminc százalékánál tapasztalható újabb jogsértés, tehát látható, 70 százalék tekintetében érdemes volt a jogszabályokat szigorítani, érdemes volt az ellenőrzéseket lefolytatni – húzta alá a kereszténydemokrata képviselő.