A céggel 2006. május 30-án kötöttek szerződést a 2-es és a 4-es metróvonal kocsijainak gyártására. E szerint az Alstom 22 szerelvényt gyárt a 2-es vonalra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-esre 114 millió euróért.
   
Az Alstom szerint a fékrendszere Európában széles körben alkalmazott, ezért mentesítést kért a magyar jogszabály alól. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2010. július 30-án azt közölte, nem adja meg a végleges típusengedélyt, mert nem jogerős álláspontjuk szerint nem bizonyosodott be, hogy a fékrendszer megfelel a jogszabályban előírtaknak.
   
A végleges típusengedély megszerzésével kapcsolatos csúszások miatt a Fővárosi Közgyűlés 2010 júniusában úgy döntött, ha az Alstom nem szerzi be július végéig a megrendelt új metrókocsik engedélyeit, felbontják a szerződést.
   
Miután az NKH másodfokon, jogerősen is elutasította a Metropolis szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, a BKV 2010. október 20-án felmondta az Alstommal kötött szerződést. A másodfokon eljáró versailles-i bíróság 2011 júniusában jogerősen a BKV-nak adott igazat, vagyis a BKV lehívhatta a bankgaranciát, 30 milliárd forintot.
   
A döntés után Tarlós István és Patrick Kron, az Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója tárgyalásokat kezdett az ügy megoldása érdekében, és 2011 júliusában megállapodtak. A szerződés végül augusztus 15-én lépett újra hatályba, az Alstom novemberben megkapta a derogációt (mentességet a magyar jogszabályok alól) az általa használt fékrendszerrel kapcsolatban, majd március 24-ig a szerelvény lefutotta az NKH által előírt tartampróbát.
   
Ez után a hatóság június 4-én úgy döntött, megadja a végleges típusengedélyt az Alstom Metropolis szerelvénynek.