A kereszténydemokrata politikus - aki kedden vette át kinevezését - úgy fogalmazott: "az emberi közösségek államtitkárságát" vezeti, amely meglévő kapcsolatrendszerrel rendelkezik, de a párbeszéd elmélyítése terén még előbbre kell lépni. Kiemelte, hogy az államtitkárság számára az újonnan létrejött minisztériumhoz való tartozás jó lehetőség, hiszen céljuk a legnagyobb emberi közösségekkel, az egyházakkal, a civil és nemzetiségi közösségekkel való együttműködés.
   
Hölvényi György hangsúlyozta: a társadalom számára világossá kell tenni, hogy többek között az állam és az egyházak, a civil szervezetek és a nemzetiségek együttműködésén múlik az ország jövője. Mint mondta, a jelenlegi kormány anyagi téren még a válság idején is bizonyította komoly elkötelezettségét mindhárom terület iránt. "Azonban ez nem pusztán finanszírozási kérdés, az aktív partnerség terén tevékeny kívánok lenni" - tette hozzá. Az államtitkár rámutatott: az egyházakról mint stratégiai partnerekről szóló állami döntéseket a felekezetekkel egyeztetve kell előkészíteni. A célok elérése azonban "anyagiak hozzárendelése nélkül csak vágyálom", a finanszírozás mikéntjét, többek között a megváltozott adózási szabályok és a köznevelési rendszer átalakulása miatt, a jövőben rendszerszerűen is át kell tekinteni - fogalmazott.
   
Szavai szerint az egyházaknak nélkülözhetetlen szerepük van a társadalom életében, a velük való kapcsolattartást pedig természetesen az önállóságuk teljes tiszteletben tartásával képzeli el a kormányzat. Felhívta a figyelmet arra: az egyházaknak és vallási közösségeknek meg kell találniuk a helyüket a XXI. század magyar társadalmában, ugyanakkor "az elmúlt húsz év arra is rávilágított, hogy korszakhatárhoz értünk, a fogyasztói társadalom önmagában nem tud megoldani alapvető kérdéseket". A gazdasági válság a nehézségek mellett pedig esélyt is ad az összefogásra, a cselekvő szolidaritáson keresztüli kifejezésére - jegyezte meg.
   
Hölvényi György szólt arról, hogy az egyházakat megillető állami támogatások a felekezetek által vállalt feladatok ellátását finanszírozzák. Az államtitkár fontosnak tartja az egyházak európai uniós forrásokhoz való jutásának elősegítését, erre azonban - mint mondta - az érdekelt feleknek szakmailag fel kell készülniük. Ugyancsak lényegesnek nevezte a határon túli magyar egyházakkal való kapcsolatok további erősítését. Megemlítette, hogy a kötelező hit- és erkölcstan, illetve etika oktatásának 2013 szeptemberi bevezetéséhez hosszas egyeztetés szükséges az egyházak és az állam között, hiszen ezt a jelentős lépést csakis a ténylegesen rendelkezésre álló lehetőségek közös számbavételével lehet megvalósítani. Mint mondta, az etika oktatás célja a saját identitás megtalálása, illetve erősítése, "nem pedig egy langyos masszában való feloldódás". Kitért arra, hogy megújult formában, konkrét egyeztetési rend alapján folytatják majd a párbeszédet minden szakterületen az egyházakkal, s ezek a tanácskozások folyamatosak lesznek.
   
Hangsúlyozta azt is, hogy "Magyarországon a legteljesebb mértékben vallásszabadság van", akik ezt kétségbe vonják, azok - meglátása szerint - nem értették meg az új egyházügyi törvény célját. Elismerte ugyanakkor, hogy a jogszabály új helyzet elé állított bizonyos vallási közösségeket, de ez nem akadályozza őket a szabad vallásgyakorlásukban, mert a kormány azt a problémát akarta ezzel a lépéssel orvosolni, hogy csak a valóban hitéleti tevékenységet végző közösségek kapjanak egyházi státuszt. Hozzátette: nem csak a jelenleg bejegyzett 32 egyházzal keresi a jövőben a kapcsolatot, hanem a vallási egyesületekkel is, és mindegyiküktől várja a közös munkára vonatkozó javaslatokat.
   
Hölvényi György utalt arra, egy olyan államtitkárságot vett át, amely az elmúlt két évben nagy munkát végzett, egyebek mellett az egyházügyi és a civil törvény megalkotásában vett részt. Beszélt arról is, hogy államtitkári munkáját a legutóbbi csaknem tíz évben az Európai Unióban szerzett tapasztalatai segítik, ahol egyebek mellett az Európai Parlamentben, a néppárti frakció vallások közötti párbeszéd programjának vezetőjeként a felekezetek egymással való kapcsolatával foglalkozott.
   
Megjegyezte: ezeknek az éveknek fontos tapasztalatai közé tartozik, hogy Európa is kezd újra ráébredni arra, az "egyházakra a társadalomnak mindenképpen szüksége van". Az itt szerzett tudás alapján sokféle európai jó példát lehet Magyarországon megfontolni, miközben vannak más országok által hasznosítható eredményeink, tapasztalataink. Ez a kölcsönösség jelenti az igazi XXI. századi európaiságot - fűzte hozzá.