A kormányzati hírportál emlékeztet: Magyarország 2009-ben, Horvátország pedig 2010-ben kérte a terület rezervátummá nyilvánítást. A mostani döntéssel a program hivatalosan is zöld utat kapott. Magyarországon az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Pilisi után ez lesz a hatodik, és egyben az első határon átnyúló bioszféra-rezervátum. Ezek a különleges területek leginkább a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzésében, illetve a fenntartható gazdasági fejlődéssel való összhang megteremtésében játszanak kiemelkedő szerepet.
   
A Mura–Dráva–Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum Magyarország első, úgynevezett második generációs bioszféra-rezervátuma, amely a természeti értékek megőrzése, védelme mellett nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésére és a vidéki lakosság életfeltételeinek javítására is. A Mura–Dráva–Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum Magyarország egyik legnagyobb összefüggő vizes élőhelye, amely biztosítja a nagy folyóink élővilágának védelmét, többek között otthont ad a legnagyobb hazai rétisas-állománynak, valamint a Magyarországon kizárólag a Dráva kavicszátonyain fészkelő kis csérnek.
   
A határon átnyúló magyar-horvát bioszféra-rezervátum jelölésének elfogadása az első hivatalos lépése annak a folyamatnak, amelyet tavaly Gödöllőn, a magyar EU-elnökség idején öt ország (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovénia) környezetvédelmi minisztere által aláírt szándéknyilatkozat alapozott meg. Ennek köszönhetően a világon egyedülálló ötoldalú bioszféra-rezervátum kialakítására nyílik lehetőség - olvasható a kormányzati hírportálon.