Orbán Viktor felszólalásában elmondta, együttműködésük a kamarával nem újkeletű, már 1998-ban is keresték a közös munka lehetőségeit. Mint mondta, ekkoriban a kamara azt javasolta, hogy az akkor 18 százalékos inflációt egy év alatt egyszámjegyűre csökkentsék, mert ha ezt megcselekszik, akkor a „kamara boldog lesz”. Ezt meg is csináltuk – jelentette ki a kormányfő, aki arról is beszélt, az első Orbán-kormány idején a kamara a föltőkésítés kérdését emelte a gazdaságpolitika szintjére, később ebből bontakozott ki az a Széchenyi-terv, ami a korábbi évtized egyik legsikeresebb gazdasági akcióterve volt.  

A miniszterelnök emlékeztetett, a 2002-ben Magyarországon a munkanélküliség hat százalék alatt, a költségvetési hiány négy százalék körül volt, az államadósság pedig 52 százalékon állt. Orbán Viktor szerint legnagyobb versenyhátrányunk a közép-európai régióban elhelyezkedő országokhoz képest éppen itt ragadható meg, a cseheknek, szlovákoknak, lengyeleknek 30-50 százalékos az államadósságuk, a jelenlegi kormány pedig 82 százalékos államadósságot örökölt a szocialistáktól.

Orbán Viktor az elkövetkezendő évek legfontosabb kérdésének nevezte, hogy mely országok lesznek azok, akik államadóságukat kontroll alatt tudják tartani. Mint mondta a magyar gazdaság képtelen volt arra, hogy megvédje magát 2002 és 2010 között, ebben az időszakban államadósága 52 százalékról 80 százalék fölé emelkedett. A kormányfő ezt megengedhetetlennek nevezte. A miniszterelnök elmondása szerint a kormány 2010-ben ahhoz a gondolkodásmódhoz tért vissza, amit 2002-ig folytatott, ahhoz, hogy a vállalkozói világgal együtt kell működni.

Hangsúlyozta, mindez nem azt jelenti, hogy a kormány át akarná hárítani a döntései következményeiért viselendő felelősséget, hanem arról van szó, hogy nem a kormány működteti a gazdaságot. Átlátható, kiegyensúlyozott kommunikációs csatornát kell kialakítani a gazdasági élet szereplőivel; a kormány ebben aktívabb szerepvállalást tart szükségesnek mint korábban, de nem kíván a gazdasági élet főszereplőjévé válni, ugyanis a gazdaságot nem a kormány, hanem a gazdasági élet szereplői működtetik – jelentette ki Orbán Viktor. 

A kormányfő emlékeztetett, 2010-ben a kormány nem egyszerűen egy új gazdaságpolitikát, hanem egy új gazdasági rendszert tűzött ki célul. Hozzátette, az utolsó ilyen jellegű gazdasági ambíció 1990-ben volt, amikor a történelmi kényszerek hatására és saját akaratból a kormány új gazdasági modellt kívánt építeni hazánkban, ami „intellektuálisan egyszerűbb művelet” volt, mint a mostani, mivel a mostani kormány igen nehéz helyzetet örökölt 2010-ben.

Orbán Viktor szerint a gazdasági élet szereplői most kezdenek rájönni arra, hogy a kormány nem egy szokatlan gazdaságpolitikát kezdett el folytatni, hanem egy új gazdasági rendszert kíván felépíteni. Természetesen minden ilyen gazdasági modellépítési kísérlet újításnak minősül és „az újítóknak megvan a maguk sorsa” – mondta a miniszterelnök hozzátéve, ez egy adott szisztéma szerint zajlik, először meglepetés, majd értetlenség, később érdeklődés, végül átvétel kíséri az intézkedéseket. Orbán megjegyezte, a magyar gazdaságpolitika számos elemét, például a bankadót, a válságadót, a tranzakciós adót átvették az uniós tagállamok, ez mindenképpen sikernek könyvelhető el.

A válságban nincs normativitás, ilyenkor célzott gazdaságpolitikát kell folytatni és ezt vállalni kell – húzta alá Orbán Viktor. Kifejtette, az Európai Unión belüli gazdaságpolitikai térkép gyökeresen át fog alakulni a következő három évben és a közép-európai felemelkedésben való részvétel „a magyar gazdaság számára élet halál kérdése”.

A kormányfő ismertette az új gazdasági modell feladatait, ezek közé tartozik munkát támogató és a családi alapú adórendszer kiépítése, az adósságtermelő rendszerek átszervezése, egyértelművé tétele annak, hogy az állam által kötelezően kirótt nyugdíjbefizetésekből állami nyugdíjrendszer épül. Orbán Viktor a további feladatok közé sorolta az újraiparosítást, egy új mezőgazdasági rendszer kialakítását, a közszolgáltató cégek non-profit alapra helyezését, a kamarák szerepének átalakítását, a keleti nyitást és az uniós források felhasználásának új rendjét, valamint azt, hogy forgalmi és fogyasztási típusú adókkal kell kiváltani a munkát terhelő állami bevételeket, illetve hogy - a munkaképtelenek és fogyatékosok kivételével - a szociális ellátás a munka alapján történjen.

A miniszterelnök az új gazdasági modell részének nevezte egy olyan új bankrendszer kialakítását, amelynek 50 százaléka magyar kézben van. Ez - mint mondta - megvalósulása esetén egyedülálló dolog lenne. Hangsúlyozta, a kamarával kötött megállapodásnak semmi köze sincs a pártpolitikához.

Az elmúlt évek közös eredményeiről szólva a kormányfő elmondta, a kamara javaslatai közül befogadták és megvalósították a Széchenyi Kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok és a szakképzés átalakítását, az uniós források adott keretek közötti átcsoportosítását, a versenyképes adórendszer kialakítását és egy kereskedelemfejlesztési intézményrendszer átszervezését. Ezek közül mindegyik már legalább 50 százalék feletti teljesítési tartományban van – tette hozzá Orbán.

A munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban a kormányfő arról beszélt, azért most és nem korábban vezetik be ezt a tervet, mert az „ütemezés legalább olyan fontos, mint maga a terv”; 2010-ben hazánk Görögországnál rosszabb gazdasági helyzetben volt, a költségvetési hiányunk 7.7 százalékon állt, aki ekkor azt kérte volna, a kormány álljon elő egy munkahelyvédelmi akciótervvel, és a jelenlegi terv költségvetési kiadásait még most is, mikor a hiány három százalék alatt van, nemzetközileg megkérdőjelezi „az nem tudja, mit beszél” - fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint először azt kellett világossá tenni, Magyarország költségvetési hiánya és államadóssága kontroll alatt van, csökkenő pályára van állítva és a szükséges átszervezések megtörténtek, csupán ezt követően lehet megkísérelni egy munkahelyvédelmi akcióterv elindítását.

Végig visszük a munkahelyvédelmi akciótervet – szögezte le Orbán Viktor hozzátéve, arról akarják meggyőzni egész Magyarországot, hogy „érdemesebb dolgozni, mint nem dolgozni. Ez a kulcsa annak a gazdasági gondolkodásnak, amit magunkénak vallunk – zárta szavait a kormányfő.