FIDESZ.HU > Hírek |
Nyomtatás Ablak bezárása |
"Csak összefogva tudjuk elérni az uniós források gyors lehívását"
|
|
Csak együtt, összefogva lehet elérni az európai uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását - hangsúlyozta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke csütörtökön az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző rendezvényen, Budapesten. Győri Enikő aláhúzta: szükség van a kohéziós forrásokra az EU versenyképességének növeléséhez. |
|
Létrehozva: 2012. július 19., 12:38 | Utoljára frissítve: 2012. július 19., 18:03 |
Petykó Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2007-2013 között Magyarország számára 8.209 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 85 százalékban euróban számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás. A zárásig plusz-mínusz 20 forint árfolyammozgással lehet számolni, ami plusz-mínusz 300 milliárd forinttal változtathatja a keretet.
Jelenleg 130 területen 1.700 milliárd forint keretre lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Az idén még mintegy 700 milliárd forint keretre várható új kiírás, de a teljes lehívás érdekében mintegy 300 milliárd forinttal túl kell vállalni a lehetőséget, így még ebben az évben ezermilliárd forint keretre kell megjelentetni pályázatokat - mondta Petykó Zoltán.
Az elnök hangsúlyozta: a támogatói döntéssel lekötött összeg 6.283 milliárd forint, és 2.720 milliárd forintot fizettek ki.
Petykó Zoltán szólt arról, hogy a kormányváltáskor átalakították a teljes programozást, mivel a 2010-ben átvett rendszer alkalmatlan volt arra, hogy a maximális keretet igénybe lehessen venni, és a kormányváltást megelőzően olyan támogatói döntések is születtek, amelyek a megvalósításban nagy kockázatot jelentenek.
Az NFÜ elnöke szerint a beérkezett pályázatok száma havi átlagban a kormányváltás óta 45 százalékkal, a támogatott projektek száma 79 százalékkal, a megítélt támogatás havi átlagszáma 23 százalékkal emelkedett, a kifizetett támogatás havi átlaga 230 százalékkal növekedett.
Az Európai Bizottság által kifizetett eddigi forrásokat tekintve Magyarország a 27 tagállamból az 5. helyen áll - ismertette a Petykó Zoltán.
Az értékelésen az NFÜ elnöke kitért arra, hogy a 4-es metró 400 milliárd forint összköltségéből mintegy 200 milliárd forint lehet majd európai uniós forrás.
A gondokról szólva Petykó Zoltán kiemelte: a lehetőségekhez képest mintegy 550 milliárd forint számla nem érkezett be a rendszerbe, és gyorsítani kell a kifizetéseket. A kedvezményezettek 48 százaléka az államháztartási körbe tartozik, és esetükben nehéz az önerő előteremtése, ezért indokoltnak tartja a visszatérítendő önerő létrehozását. Szerinte a jogszabályokat is úgy kell alakítani, hogy az uniós források felhasználását is gyorsítani, egyszerűsíteni lehessen. Szerinte van rá esély, hogy 2015 végéig Magyarország minden operatív program 100 százalékában felhasználja az európai uniós forrásokat.
Győri Enikő: Szükség van a kohéziós forrásokra az EU versenyképességének növeléséhez
Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára szerint mindenképpen szükség van a kohéziós politikára ahhoz, hogy növekedjen az Európai Unió versenyképessége. Az államtitkár azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy felszólalt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakmai workshop-sorozatának csütörtöki záró rendezvényén.
Győry Enikő emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság induló javaslata a következő többéves (2014-2020) költségvetési keretről kevésbé volt nagyvonalú, mint korábban a Magyarországnak hagyományosan fontos két politika, a kohéziós és a közös agrárpolitika tekintetében. Mint mondta, a közös agrárpolitika igen fontos, mert gondoskodik arról, hogy az unió polgáraihoz megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer jusson el, a kohéziós források pedig azért szükségesek, mert csökkentik a tagállamok közötti különbségeket és hozzájárulnak a foglalkoztatottság és a versenyképesség növeléséhez. Ezekre a célokra azonban a bizottság relatív és abszolút értékben is kevesebb forrást szánna - mutatott rá.
Magyarország nem ért egyet ezzel a megközelítéssel, és ezzel nincs egyedül. A kohéziós források megőrzéséért 15 tagállam áll ki, és a közös agrárpolitika mellett is több ország foglalt állást - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: elérték, hogy a tagállamok állam- és kormányfői június végén kimondták, a kohéziós politika "befektetési politika", amely a növekedésre és a foglalkoztatásra nagyon kedvező hatással van.
Természetesen az is nagyon fontos, hogy a támogatásokat maradéktalanul felhasználják, mert ha nem így tesznek, a nettó befizető országok azzal érvelhetnek, hogy nincs értelme a kohéziós politikára áldozni, ha az abból részesülő tagállamok úgysem képesek felhasználni a forrásokat - tette hozzá. Úgy vélte, a magyar konvergenciaprogram, amely a költségvetési hiány karbantartására irányul, "egyértelmű megerősítést nyert" azzal, hogy a bizottság javaslatot tett a kohéziós alapok felfüggesztéséről hozott döntés feloldására, így az ország emiatt nem esik el forrásoktól.
A magyar gazdaság stabilizálására hozott intézkedések kedvező fogadtatását mutatja az EU/IMF-tárgyalások megindulása és az, hogy a bizottság hivatalosan is lezárta a Magyarország ellen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségével kapcsolatban januárban indított kötelezettségszegési eljárást - emelte ki az államtitkár. Hozzátette: remélhetőleg ez a jó hangulat a továbbiakban is megmarad.