A nemzet gazdagsága azonban egyedül nem döntő az egészségi állapotban: a reform előtti Kínában és a délnyugat-indiai Keralában gas várható életkor és jó egészségi állapot voltjellemző alacsony jövedelem mellett. Keralában törődtek a szegényekkel és betegekkel, így az indiai 62 évvel szemben itt 72 a várható életkor. Dél- és Latin-Amerikán ma Kuba és Venezuela egészségi helyzete a legjobb, mert nem a profitérdekek erős fogságában működik az egészségügy.

Szerzőnk szerint a globalizáció és a neoliberális gazdaságpolitika legyőzte az államot, miközben csak az erős nemzetállam lenne képes az egészséges élet társadalmi feltétet biztosítani. Idézi Polányi Károly 1944-es munkáját: „Ha egyedül a piac határozza meg az ember és természeti környezete sorsát, akkor elpusztul a társadalom.” A neoliberalizmus üzleti vállalkozássá alakította az államot, ezért a 2008-as válság után a bankokat mentik a kormányok, nem az embereket. Szakítani kell a globalizációval, a neoliberális politikákkal, a gazdasági növekedés hajszolásával, az alacsony adókkal, és a nemzetek egészsége megjavul.

A diagnózis helyes, a terápia csak félig. A neoliberális politika az 1980-as évek elejétől valóban fogságba ejtette az államot, ezért fejlett államok zömében ma a bankrendszer és más erős üzleti csoportok érdekei szerint döntenek. 2008 után azonban először csak kevesen - például mi, magyarok -, majd egyre többen szabadítják ki az államot az üzleti élet fogságából, és a család, közösség, nemzet érdekei szerint kormányoznak.

Matolcsy Görgy teljes írását a Heti Válasz csütörtöki számában olvashatja.