Az értekezlet résztvevői kötetlen eszmecserét folytattak erről a témáról, egyetértve abban, hogy az energiaellátás az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kérdés is.
   
Magyar szempontból kiemelt témáról van szó, amelyet bizonyít az is, hogy az EU 2011 elején, az akkor soros magyar elnökség irányításával jelentős lépéseket tett ezen a területen.
   
A hétfői vitában Martonyi János emlékeztetett arra, hogy az "energiafegyver" mint külpolitikai eszköz nem új, például az egykori Szovjetunió is élt vele, hogy nyomást gyakoroljon a volt kommunista blokkban befolyása alatt álló államokra.
   
A külpolitikai eszközökkel kapcsolatban a miniszter a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a nagy partnerekkel stabil stratégiai kapcsolatok, folyamatos tárgyalások kellenek. Szükség van szerinte kemény, egységes uniós pozíciókra is. Mint mondta, egységes állásponttal a tárgyalópartnereknél jobban kidomborítható például a kölcsönös függés, szemben az egyenkénti tárgyalásokkal, ahol adott esetben az egyoldalú függés kerülhet előtérbe.
   
A brüsszeli eszmecserén elhangzottakból Martonyi János kiemelte az árakra vonatkozó információkat is. Mint mondta, az Egyesült Államok számára például az újabb iparosítási világversenyben óriási versenyelőnyt jelent, hogy ott Európához képest harmadannyiba kerül a gáz, amelynek ráadásul nincs világpiaca, az ár a beszerzési lehetőségektől függ.
   
Az energiapolitika mellett a brüsszeli ülésen az EU közös biztonsági és védelmi politikájáról is szó esett. Martonyi János elmondta, hogy ennek keretében három új EU-művelet is indul: Nigerben az unió támogatja az ottani biztonsági erők kiképzését, Dél-Szudánban az egyik repülőtér biztonsági felügyeletét segíti, Szomália körzetében pedig a tengerészeti képességek kifejlesztését célozza az akció.
   
Hozzátette: a többi közép-európai ország mellett Magyarország is támogatta ezeket a műveleteket, de jelezte, hogy figyelni kell arra: a jelenleg folyamatban lévő missziók se szenvedjenek sérelmet emberi, technikai vagy anyagi forrásokban, különös tekintettel a nyugat-balkáni küldetésekre (Koszovó, Bosznia-Hercegovina).
   
Az EU összesen már mintegy húsz műveletet indított a közös biztonságpolitika jegyében. Martonyi János jelezte, hogy tervez egy missziót az unió Líbiában is.