Az informális tanács első szekciójában az uniós adatvédelmi reform alapelveiről egyeztetnek a miniszterek. A Bizottság januárban terjesztette elő erre vonatkozó javaslatcsomagját (egy rendelet-, és egy irányelvtervezetet), amelynek célja, hogy az adatalanyok számára egyszerűbb, biztonságosabb, és az uniós vállalkozások számára költségtakarékosabb adatvédelmi szolgáltatások jöjjenek létre. Magyarország egyetért azzal a céllal, hogy egységes új uniós adatvédelmi szabályokat alakítsanak ki, amellett, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlensége nem sérül. A kormány támogatja azt is, hogy az uniós adatvédelmi szabályok megalkotásakor különös figyelemmel kell lenni a mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeire, de továbbra is a magas szintű jogvédelem fenntartása mellett, hiszen a személyes adatok védelméhez fűződő jog a Chartában és a tagállamok alkotmányaiban biztosított alapvető jog. Hazánk támogathatónak véli azt a célt is, hogy a köz- és magánszféra adatkezelése között eltérő, rugalmas keretszabályokat állapítsanak meg, a közszféra adatkezelésére vonatkozóan szigorúbb szabályok legyenek, hiszen itt az adatalanyok információs önrendelkezési joga korlátozott.
   
A második szekció témája a bűncselekményből származó jövedelem unión belüli befagyasztása és elkobzása. Az irányelvjavaslat célja, hogy megkönnyítse a tagállami hatóságok számára a határon átnyúló súlyos és szervezett bűnözésből származó nyereség elkobzását és visszaszerzését, megvédje a legális gazdaságot a bűnözés beszivárgásától és a korrupciótól, továbbá visszajuttassa a bűncselekményekből származó nyereséget a hatóságoknak. A szervezett bűnözői csoportok ugyanis egyre növekvő mértékben rejtik el és fektetik be vagyonukat a bűncselekmények elkövetésének helyétől eltérő tagállamokban, súlyos károkat okozva ezzel az európai gazdaságnak.  Magyarország támogatja a Bizottság koncepcióját, és elfogadása esetén kész átültetni annak irányelveit a magyar Büntető Törvénykönyvbe és büntetőeljárási jogszabályokba.
   
Napirenden van továbbá a határon átnyúló követelések érvényesítésének könnyítése is, melyet Magyarország szintén támogat, különös tekintettel arra, hogy ez a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazott cél és a bírósági végrehajtásra vonatkozó jogszabályok közelmúltban történt módosítása során a magyar szabályozás is ebbe az irányba mozdult el.  A javaslat része a bankszámla zárolás európai eljárásának kialakítása, amellyel az unión belül megakadályozható lenne, hogy az adós kivonja pénzét egyik államból a másikba.