Orbán Viktor szerint olyan mélységű átrendeződés történik a világgazdaságban, és azon belül az európai kontinensen, amely – bár jellegében más -, de következményeiben és súlyában összevethető az 1990-es nagy átalakulással. Új gazdasági rendszereket kell felépíteni Közép-Európában, "és reméljük a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni" - fogalmazott. Aláhúzta: ha a gazdasági kényszerekből fakadó európai átalakulásokat tanulmányozzuk, akkor azt láthatjuk, hogy Nyugat-Európa valóban nagyon kétséges pályán halad. A nyugati világ ma inkább egy hanyatló pályán látszik haladni, de közben Közép-Európának óriási felívelési esélyei vannak –mondta el. A miniszterelnök szerint ez egy jó hír, viszont a tragikus hír az, hogy ennek nem vagyunk automatikusan a részei. 2002-ben még nem volt kétség afelől, hogy ha Közép-Európára jó idők jönnek, akkor az a magyarokat nem kerülheti el, hiszen a térség éllovasai voltunk, viszont mára sereghajtók lettünk - fűzte hozzá. A miniszterelnök a magyar államadósság mértékét összevetette a térség országaival, és kijelentette: jelenleg más ligában focizunk. Ha nem sikerül a magyar gazdaságot új alapokra helyezni, akkor Közép-Európa történelmi felemelkedési esélyéből Magyarország kimarad, és „csatlakozni fog a nyugathoz”. A nyugathoz való csatlakozás jó lett volna húsz évvel ezelőtt, de nem tűnik különösen szerencsés fejleménynek az előttünk lévő évekre gondolva – jegyezte meg.

A hitelből történő béremelés megfojtja az országot

A kormányfő szerint meg kell érteni, hogy a világ megváltozott, más részei lesznek erősek a következő 15-20 évben, mint amelyek korábban voltak, ezért Magyarország nem maradhat ki a felemelkedő világokkal való üzleti, kereskedelmi kapcsolatok előnyeiből. Emlékeztetett: a nyugati országok hamarabb rájöttek a keleti nyitás fontosságára, mely külpolitikájuk egyik meghatározó irányává vált, míg Magyarországon a kérdés unikumnak tűnik. Hogy Demján Sándorral nem dolgoztunk feleslegesen, azt jól mutatja, hogy itt vannak a kínaiak, és jó esélyünk van arra, hogy hosszabb távon is maradjanak, jó együttműködést alakítsuk ki – fűzte hozzá.

A miniszterelnök megerősítette: hiába közelednek a választások, nem szabad engedni annak a csábításnak, hogy - az egyébként lassan növekvő magyar gazdaság tényleges lehetőségeit meghaladóan – hitelből emeljünk béreket. A hitelből történő béremelés megfojtja az országot – szögezte le. Orbán Viktor szerint nem engedhető meg, hogy bárki, komolyan vehető módon, politikai programjának részévé tegye, hogy az államadósság növelésével akarjon bért emelni. Ebben a kormány, és minden felelősen gondolkodó magyar vállalkozó érdeke egybeesik – fűzte hozzá.

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2002-es államadósság-szint éves kamatteher-szolgálata 500 milliárd forinttal volt kevesebb, mint az, amit a jelenlegi magas államadósság-szint mellett fizetünk. Ha nem lett volna hitelből béremelés és egyéb költekezés, akkor csak az alacsony államadósságból fakadó kamatmegtakarítások miatt ma minden évben nagyjából plusz 500 milliárd forint állna rendelkezésünkre, dacára a válságnak és az alacsony növekedésnek – fejtette ki. A kormányfő nemzettel szembeni bűnnek nevezte a hitelből fizetett szociális juttatásokat és béreket.

Egyetlen forint sem maradhat benn az európai uniós forrásokból

A miniszterelnök beszédében kitért a beruházásokra és az eu-s forrásokra is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazánkban megvalósuló fejlesztések 90 százaléka uniós pénzből, és a hozzá kapcsolódó önerőből történik. Egyetlen forint sem maradhat benn az európai uniós forrásokból – szögezte le. A kormányfő aláhúzta: a fejlesztési miniszter szerint még mindig van esély arra, hogy 100 százalékig kifizessük a pénzeket 2015-ig, ezért érdemes dolgozni. Orbán Viktor ismertette az eu-s pályázatok és kifizetések gyorsítása érdekében történő lépéseket. Elrendeltük általánosan a 30 százalékos előleget, a futó programokra is; felállítottunk egy 50 milliárdos alapot az önkormányzatoknál beragadt projektek számára, mellyel mintegy 300 milliárd forint értékű beruházást mozgásba tudunk hozni; lerövidítettük a határidőket, koncentrált döntéshozatali rendszert alakítottunk ki – sorolta a kormányfő.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy politikusként azt tanulta meg az elmúlt 20 évben, ha egy országban az államadósság eléri a GDP 90 százalékát, akkor szinte nincs esélye a visszafordulásnak. Hozzátette: mivel az eurózónában lévő országok a közös pénzt használnak, így nincs saját árfolyampolitikájuk, elvesztették azt az eszközt, hogy le- és felértékelni tudják a saját valutájukat. A miniszterelnök felidézte, amikor a Fidesz-KDNP átvette 2010-ben a kormányzást, Magyarország államadóssága a 80 százalék feletti tartományban volt. Ha úgy érzik, hogy időnként nem mindenre voltunk tekintettel, nem mindenre volt nyitva a fülünk, azt részben tudják be annak is, hogy nagyon erősen kellett összpontosítani arra, hogy a szakadék széléről vissza tudjon fordulni az ország, valahogy a 80 százalék alá hozzuk az államadósság szintjét – mondta Orbán Viktor a vállalkozóknak. Hozzátéve: Magyarország csak akkor mondhatja el, hogy ura saját magának, ha 50 és 55 százalék közötti sávba csökken le az államadósság mértéke. Orbán Viktor jó jelnek nevezte, hogy az elmúlt másfél hónapban 100 milliárd forintért vásároltak magyar magánszemélyek állampapírt, összesen pedig 600-700 milliárd forintnyi hazai állampapír-állomány van magyar kézben. A kormányfő szerint meg kellene találni annak a módját,  hogyan lehetne immár nem államdósság-finanszírozásba, hanem fejlesztésbe, beruházásba bevonni a jövedelmek egy részét, mely nagy lökést adhatna a magyar gazdaságnak.
   
A kormányfő kitért az adórendszerre is. Orbán Viktor nem javasolja, hogy visszalépés történjen az arányos egykulcsos adórendszertől. A miniszterelnök szerint mindazonáltal érdemes elgondolkodni, hogy miként lehetne a magas jövedelmű rétegeknél kitalálni egy olyan szabályt, ami államkassza helyett egy befektetési alapba terelné a pénzüket. Választhatnak két-három alap közül, és így tulajdonrészt szerezve majd 8-10 év múlva eldőlne, hogy kiveszik-e a pénzüket vagy inkább tulajdonrészt akarnak szerezni egy, reményeink szerint talpon maradó és sikeres állami fejlesztési alapban - fejtette ki.

Hasznosak voltak az átszervezések

Orbán Viktor elmondta, egyetért azzal, hogy a magyar bürokrácia működésében számos „bosszantó” jelenség tapasztalható. Ugyanakkor mint fogalmazott, azért nem fogadja be a bürokratákat ért kritikákat, mert ez vezetési kérdés. Hozzátette, be kell látni, hogy a bürokrácia lassú működése kormányzati probléma. A kormányfő elmondása szerint Magyarország 2010-ben egy olyan ország volt, amelynek becslései voltak arról, hány ember és milyen szerkezetben dolgozik a közszférában, viszont kiépültek azok a „ragaszkodó, státuszokat elfedő, a reális fizetéseknél jóval több pénz kifizetésére módot adó rendszerek”, amelyeknek a megértése is hosszú időt vett igénybe. A miniszterelnök aláhúzta, a kormány jelen helyzetben ott tart, hogy szeptemberben világos számokkal fog rendelkezni a közszféra helyzetét illetően. Orbán Viktor szerint ehhez az kellett, hogy az oktatási rendszert állami irányítás alá vegyék, az egészségügyet be kellett vonni az állami rendszerbe és vissza kellett állítani a közigazgatás korábbi struktúráját.

A kormányfő felhívta a figyelmet, ahhoz, hogy a vállalkozók versenyképes szolgáltatásokat kaphassanak az államtól, első lépésben meg kell állapodni arról, Magyarország a következő tíz évben hány közszférában dolgozó alkalmazottal tudna működni. 

A miniszterelnök szerint az elmúlt két év nem tekinthető elvesztegetett időnek a bürokrácia átalakítása szempontjából, mivel ez az időszak „megteremtette az értelmes párbeszéd és a jó stratégiai döntések előfeltételeit”. A jelenlegi helyzet a kormányfő szerint jól mutatja, hogy az „értelmes állami létszámgazdálkodás” közelébe jutott a kabinet. Hozzátette, az elmúlt nyolc-tíz évben elképesztő és kezelhetetlen állapotok jöttek létre, amiket a jövőben ki kell javítani.

„Nem érzelmi kérdés az IMF-fel való viszony”

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való viszony a kormány számára nem érzelmi kérdés. Az a kérdés mire van szüksége az országnak – jelentette ki Orbán Viktor. Úgy folytatta, ha az országnak arra van szüksége, hogy - miután magas az államadósság és folyamatosan új hitelekkel váltjuk ki a régieket - alacsony kamattal jussunk pénzhez, akkor az IMF-fel meg kell állapodni, feltéve, hogy a szervezet nem kér olyasmit, ami a másik oldalon nagyobb kárt okoz, mint amennyit pénzügyi oldalon nyerünk. Ennek a mérlegelése, eldöntése, egy elfogadható pozíció kialkudása a kormányzat feladata az IMF-fel kapcsolatban – mondta a miniszterelnök, aki szerint csak így, „vashideg logika, csigavér, higgadtság” mentén lehet jól tárgyalni.

Orbán Viktor örömét fejezte ki, hogy „az IMF nem volt itt az elmúlt másfél-két évben”, mert biztosra vehető, hogy a kormány gazdaságpolitikájának több elemét biztosan nem tudta volna megvalósítani, ha a pénzügyi szervezet jelen van. Kifejtette, ha az IMF itt maradt volna, akkor ugyan évente körülbelül 100 milliárd forinttal olcsóbban lehetett volna finanszírozni az államadósságot, de nem lehetne évente 200 milliárdot, három év alatt 600 milliárdot bevonni a bankszektorból a válságkezelésbe, nem lehetett volna a válságadón keresztül bevonni évente 160, három év alatt 480 milliárdot, és nem lehetne úgy visszaalakítani a nyugdíjrendszert, hogy havonta 30 milliárd forint ne kimenjen, hanem bejöjjön a nyugdíjkasszába, ami évente 360 milliárd forintot jelent. A miniszterelnök az imént felsoroltakból kiindulva ésszerűnek ítélte a kormány elmúlt időszakban folytatott IMF-politikáját. A kormányfő véleménye szerint most már csak az a kérdés, hogy a tranzakciós illeték problémája ügyében megegyezésre tudnak-e jutni vagy sem. „Majd meglátjuk” - jegyezte meg. Orbán Viktor szerint az az érzelmi, gondolati keretrendszer, amelyen belül értelmezzük Magyarország és az IMF kapcsolatát, egy racionális keretrendszer.

Segély helyett munka

A kormányfő beszélt arról is, egyet ért azzal az állásponttal, hogy az az igazi munkahely, amit a piac teremt meg. Kitért rá, van a magyar népességnek egy jelentős része, amely 15 éve nem dolgozott, esetenként még írni-olvasni sem tud, társadalmi-szociális képességei csupán arra elegendőek, hogy segélyért folyamodjon. Orbán Viktor szerint ezt a réteget a kormánynak kell munkába állítania a közmunkarendszer segítségével. Elmondta, el tudja fogadni azokat a megjegyzéseket, hogy a közfoglalkoztatásban létrejövő munkahelyek gazdasági szempontból nem olyan értékkel bírnak, mint a piaciak, de - mint mondta - nem ért egyet azokkal az álláspontokkal miszerint nem érdemes erőfeszítéseket tenni a közmunka növelésének érdekében.

Kifejtette: idén 200 ezer embernek adnak közmunkát, és szeretné ezt 2013-ben 300 ezerre felvinni. „Sőt a végén odáig szeretném elvinni a dolgot, hogy azt tudjam mondani minden magyar állampolgárnak, hogy nem kapsz szociális segélyt - ha egyébként fizikailag munkaképes - viszont mindenki számára van elérhető közmunka. Ezt a pontot el kell érni” – húzta alá Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint, az ország egységesítésének érdekében nem az ellenzékkel való parolázásra van szükség. Igazából az országot egységesíteni, a megosztottságot orvosolni úgy lehet, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek – mondta Orbán Viktor megjegyezve, „az érintettek is akarják ezt”, mivel a közmunkarendszer jelentéseiből az derül ki, hogy az emberek sorban állnak a közmunkáért. Ha el tudnánk jutni odáig, hogy kimondjuk, egy fizikailag munkára képes ember egy adott hónapban nem kaphat több szociális segélyt egy bizonyos összegnél - amely nem haladhatja meg a munkabért, talán még a közmunkabért sem - akkor nagyot segítettünk az országon - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, szeretné, ha a parlament erről a jövő év folyamán döntést hozna.

Szigorúbb, korrektebb adóbeszedési rendszer

Orbán Viktor szerint őszintén kell beszélni arról a helyzetről, hogy a magyar gazdaság akármit is csinál a következő két évben, akkor sem állíthatja meg azt a folyamatot, hogy - az anyabankok állapota miatt - a bankrendszeren keresztül elérhető források összege ne csökkenjen. „Ez nagyon rossz hír mindannyiunk számára, mert hitelezés nélkül nem lehet növekedést elérni, viszont nem is ok a kétségbeesésre” – vélekedett a miniszterelnök. Elmondta, minden forrásteremtő javaslatot használni kell, még akkor is, ha nem is lehet velük pótolni a hiányzó banki forrásokat, legalább részlegesen enyhíteni kell velük a hiány okozta problémákat.

Orbán Viktor bejelentette, a következő hónapban konzultálni fognak az adóhivatal vezetőjével, mert véleménye szerint túlságosan sok áfa maradt kint. Ahhoz képest, hogy az adókat csökkenteni próbáljuk, szerintem nem elég pozitív a válasz az adó elkerülés szempontjából a magyar társadalom részéről - vélekedett a miniszterelnök, aki szerint továbbra is szükséges az „erő, amely kikényszeríti az adó befizetését”. Ebben - mint mondta - az adóhivatalnak „komoly tartalékai vannak”, de ezt úgy szeretnék végrehajtani, úgy kívánják bevonni a vállalkozókat az adóigazgatási egyeztetésbe, hogy a vállalkozók ezt ne érezzék zaklatásnak. A miniszterelnök ezért az együttműködés jegyében egy „szigorúbb, korrektebb, zaklatásmentes adóbeszedési rendszert működtetését” tartotta fontosnak.

„Ha van erő, van összefogás”

A miniszterelnök Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke által szorgalmazott összefogással kapcsolatban azt mondta: a kétharmadosnál nagyobb összefogást nem fognak tudni létrehozni, ezért először is „meg kell becsülni, ami van”. Ma a magyar társadalom politikai értelemben az elmúlt húsz évben tapasztalt legszélesebb összefogás állapotában van – szögezte le Orbán Viktor.  Hozzátette, azt kéri a vállalkozóktól, tekintsék a mostani állapotot sikernek és inkább kényszerítsék a kormányt arra, hogy végezzék el azt a munkát, amit kisebb összefogás mellett nem lehet véghez vinni.

Az összefogás nem szándék, hanem erő kérdése. Az összefogás első számú előfeltétele az erő. Ha van erő, van összefogás, ha nincs erő, hanem széttagoltság van, összefogás sincsen - mutatott rá Orbán Viktor. Magyarországon akkor van összefogás, ha van egy politikai erő; de ez nem zárja ki a vitát és a demokráciát – fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök gazdasági versenyelőnynek nevezte a társadalmi béke megőrzését, amelyben szerinte Magyarországnak több tapasztalata van, mint a nyugati országoknak.

Orbán Viktor beszédének végén köszönetet mondott a baloldali vállalkozóknak, amiért nem lázításra használták a nehézségeket.

Legvégül, a takarékszövetkezetekről szólva arról beszélt, addig nem akarnak az erről szóló szabályozáshoz hozzányúlni, amíg be nem fejeződik az a projekt, amely során a magyar állam a Takarékbank a 38 százalékát meg nem vásárolja.

Demján: Jó irányba tett lépéseket a kormány

Jó irányba tett lépéseknek tartotta a foglalkoztatást segítő adócsökkentéseket, különösen a munkahelyvédelmi akciótervet Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke, a szervezet csütörtöki, kibővített elnökségi ülésén, amelyre kéthetes konzultációsorozatának zárásaként ellátogatott Orbán Viktor miniszterelnök. Demján Sándor ugyanakkor azt is mondta: van filozófiai különbség a vállalkozók és a kormány gondolkodása között, és arra célzott, hogy a feldolgozóipari beruházások elindításának a kormánynál nagyobb fontosságot tulajdonítanak. A VOSZ ügyvezető elnöke úgy vélte: teljesen felül kellene vizsgálni az infrastrukrúra-fejlesztést, és a termelésbe kellene tőkét fektetni.

A kéthetes konzultációsorozata zárásaként a miniszterelnök Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke meghívására vett részt a VOSZ kibővített elnökségi ülésén, amelyen részt vett még Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, valamint Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, Lits József, a VOSZ ellenőrző bizottságának elnöke és Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke.