"Ez nem lehetetlen, megfelelő versenyképes feltételeket kell nyújtani, ezen belül mindenképpen azt kell megtalálni, hogy a nemzeti érdeket figyelembe véve hogyan tudjunk előnyhöz juttatni magyar vállalkozásokat" - magyarázta az államtitkár.  A Nemzeti gazdaság? - Kárpát-medencei fejlesztési lehetőségek című fórumon Hegmanné Nemes Sára rámutatott, hogy az elmúlt húsz év privatizációja során a nemzeti vagyon tizedére csökkent. "Gyakorlatilag olyan társaságok maradtak nemzeti tulajdonban, amelyek vagy nem nyereségesek, vagy nem volt olyan értékes mozdítható vagyonelem, amiért érdemes lett volna megvenni." Magyarország jogállam, a privatizációs szerződések felülvizsgálata nem jelent erőszakos visszaállamosítást, de azoknál a szerződéseknél, amelyek újratárgyalhatók, következetesen képviselni fogják az állam érdekeit - mondta az államtitkár. Hozzátette: a privatizáció szomorú tanulságait leszűrve készült el a január elsejétől hatályos nemzetivagyon-törvény, amelynek alapján csak kétharmados felhatalmazással lehet eladni olyan - nemzetgazdaságilag kiemelt, stratégiai - cégeket mint a MÁV, a Magyar Posta vagy a Magyar Fejlesztési Bank.
   
Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a fórumon kifejtette, hogy az állami vállalatoké nem egy tudatosan kialakított portfólió, hanem az a maradék, amelyet nem adtak el. A vezérigazgató úgy vélekedett: a nemzeti vagyon szerkezetének a nemzetstratégián kell alapulnia, és alapvetően a hazai monopóliumokat kellene magába foglalnia. Horváth Gergely Domonkos közölte: a magyar vállalatok természetes piaca a Kárpát-medence, és terjeszkedésük segítése nemzeti érdek. "Meg kell nézni, hogy a társaságok közül melyek képesek arra, hogy regionálisan gondolkodjanak, hogy szolgáltatásaikkal vagy termékeikkel átlépjék az országhatárt. Szlovákia felé nincsen schengeni határ, tehát egy egyszerű szerződéssel meg lehet oldani, hogy onnan beszállítson valaki, nem kell ott céget alapítani" - mondta.  A Magyar Posta elnökeként Horváth Gergely Domonkos hozzátette: ez is olyan szervezete a magyar államnak, amelynek nyitnia kell a Kárpát-medencei piacok felé.
   
Vagács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője Tusnádfürdőn beszámolt arról, hogy a tárca feltérképezi azt a nemzetgazdasági bázist, amelyet az újonnan magyar állampolgárrá vált 200 ezer ember tulajdona képvisel, hiszen közülük sokan cégek, ingatlanok tulajdonosai. Ugyanakkor egymás után nyitják a Kárpát-medencében a vállalkozásfejlesztési irodákat, amelyek információval segítik a terjeszkedést a szomszédos országokban - mondta a főosztályvezető.