A Nógrádi Történeti Múzeum az eseményhez kapcsolódva jelentette meg a Dr. Förster Kálmán emlékiratai című könyvet. Az ünnepségen Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta, régi adósságot törlesztenek ezzel. A polgármester kifejtette: évtizedeken keresztül hallgatás övezte a város első polgármesterének és képviselő-testületének több mint húszéves munkáját, a trianoni kétségbeesés utáni talpra állás és a városszületés hiteles történetét. Mint felidézte, az akkori múzeumigazgató felkérte Förster Kálmánt, hogy írja le élettörténetét, s ennek az idős polgármester örömmel tett eleget. 1969-ben járt utoljára Salgótarjánban, hogy átadja a városnak emlékiratait, a tanácselnök azonban nem fogadta. Az anyag így a múzeumba került, és ott maradt, a feledés homályában, egészen a mai napig.
   
Székyné Sztrémi Melinda arra is kitért, hogy Förster Kálmán polgármesteri tevékenysége idején épültek ki Salgótarjánban a közművek, akkor kaptak szilárd burkolatot az utak, megépültek a közintézmények, gimnáziuma, mentőállomása, óvodája lett a városnak, és az országban Budapesten kívül ez volt a harmadik város, ahol játszóteret kaptak a gyerekek.
   
Förster Kálmán emlékiratainak kötetét bemutatva Szirácsik Éva, a megyei múzeum igazgatója azt mondta, forrásmunkának is szánják a kötetet, de nemcsak kutatóknak ajánlják, hanem azoknak is, akik példát keresnek arra, miként lehet a sorscsapások között méltósággal viselni az emberi létet. Az átalakított Kis Fő téren, az új Förster Kálmán téren Molnár Péter szobrászművész alkotását avatták fel. A mészkőből készült szobor Förster Kálmánt ülve, öltönyben, a vállára terített kabáttal, maga mellé tett kalappal ábrázolja, a térdén bezárt könyv nyugszik.
   
1922. január 27-én az acélgyári olvasóegylet nagytermében tartotta meg alakuló közgyűlését Salgótarján rendezett tanácsú város képviselő-testülete. Polgármesterré Förster Kálmánt választották, a tisztséget egészen 1943-ig töltötte be. A 90. évfordulón az idei évet emlékévvé nyilvánította Salgótarján közgyűlése.