Öt Tisza-Maros-szögi településen: Szeged-Szőreg mellett Deszken, Tiszaszigeten, Újszentivánon és Kübekházán összesen 120 hektáron nevelik a nemzeti oltalmat 2004-óta élvező Szőregi rózsát. Magyarország nyolc éve nyújtotta be az Európai Unió Bizottságához a földrajzi árujelzőre vonatkozó kérelmet, a Bizottság a napokban jegyezte be a „Szőregi rózsatő” elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. (A földrajzi árujelző fogalom a termék és annak földrajzi származásának szoros kapcsolatát fejezi ki.)

A nyilvántartás egyik előnye, hogy védelmet biztosít az elnevezéssel kapcsolatos visszaélésekkel szemben, mivel a termék előállítása kizárólag a termékleírásban meghatározott területen, az ott szereplő kritériumok alapján történhet. A másik előny az uniós szimbólum használatában rejlik, amely beazonosíthatóvá és az európai köztudatban is a legmagasabb minőségű termékek közé emeli ezt a magyar terméket. A szimbólum jelenléte ugyanis valamennyi európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, így az nagyobb bizalmat élvez.

A bejegyzés napjától kezdődően valamennyi Szőregi rózsatő elnevezéssel forgalomba hozott termék címkéjén – összhangban a termékre vonatkozó leírással – meg kell jelennie az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölésnek, vagy a vonatkozó uniós szimbólumnak.

A bejegyzés eredményeként az uniós nyilvántartás immár tizenkét magyar földrajzi árujelzőt tartalmaz. A Szőregi rózsatő mellett a Szegedi (téli)szalámi, a Budapesti téliszalámi, a Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász és Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász, valamint a Hajdúsági torma, a Makói (vörös)hagyma, a Gönci kajszibarack, a Szegedi paprika, a Magyar szürkemarha hús, az Alföldi kamillavirágzat és a Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény szerepel a nyilvántartásban.