Az EP-képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is, sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy a romániai magyarok távolmaradásukkal nem a "politikai abszenteizmus" gyakorlatához folyamodtak, hanem politikai opciójukat fejezték ki, és állást foglaltak a Ponta-Antonescu páros ellen.
   
Tőkés szerint önmagában is beszédes, hogy a választók 65 százaléka - az 54 százalék távolmaradó és a Basescu leváltása ellen szavazó mintegy 11 százalék - foglalt állást Basescu maradása mellett. Megállapította: markáns különbség van az erdélyi és a Románia többi részén élő választók opciója között, utalva arra, hogy egész Erdélyben alacsonyabb volt a részvétel, mint Románia déli és keleti részén.
   
Tőkés szerint a népszavazás eredményeinek tükrében "viszonylagossá és nevetségessé" válik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a júniusi helyhatósági választások után a saját sikeres szerepléséről hangoztatott története, ugyanis a romániai magyarok a referendumon nem hagyták magukat befolyásolni az RMDSZ "opportunista" pártpolitikájától. Mint mondta, "önvizsgálatot" kell tartania az RMDSZ vezetőségének, és bírálta Kelemen Hunort, aki azt mondta, hogy a népszavazásnak nem volt közvetlen tétje a romániai magyarok számára. Tőkés szerint márpedig komoly tét a romániai magyarság számára az, hogy milyen "rendszerben" élnek.
   
Az EP-képviselő szerint Orbán Viktor nem tett mást azáltal, hogy távolmaradásra szólította fel a romániai magyarokat a népszavazástól, mint síkraszállt azon demokratikus értékek mellett, amelyek mellett az Európai Unió és az Európai Néppárt is felemelte szavát. Köszönetet mondott ezért a magyar kormányfőnek, hogy "ebben az európai ügyben" a romániai magyarok és a románok, valamint a romániai demokrácia mellett állt ki.