Németh Zsolt keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, az erdélyi magyarság távolmaradása a hétvégi népszavazástól nem választható el az elmúlt hónapokban jellemző politikai irányvonaltól, "a megfélemlítési politikára utaló eseményektől". Példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyét, illetve a Székely Mikó református kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítő, és a restitúciós bizottság tagjait elítélő bírósági határozatot. Úgy fogalmazott: "Lehetséges az erdélyi magyarok ellen kormányozni, de nem érdemes, erről szólt a hétvégi népszavazás."  Ez a magatartás visszaigazolta a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt állásfoglalását - jegyezte meg a külügyi államtitkár.

Kitért arra is, hogy az viszony, amely az elmúlt években Traian Basescu román államelnök és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Fidesz és román testvérpártja között kialakult, nagyon fontos tényezője volt a román-magyar jószomszédi és szövetségesi kapcsolatoknak. A népszavazás végeredménye biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy ez a kapcsolat a román államelnökkel folytatódjon, és hasonló módon befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat - állapította meg. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a népszavazási kampány és a lebonyolítás megfelelt a jogállamiság kritériumainak.
   
Németh Zsolt kiemelte: amennyiben erősödik a belpolitikai stabilitás Romániában, kialakul az "együttműködés légköre", és a román kormány részese marad a közép-európai együttműködésnek, továbbá tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, folytatódhat a két országnak az elmúlt időszakot jellemző együttműködése.

Hangsúlyozta: a szolidaritásra nagyon nagy szüksége van a régiónak miközben fontos stratégiai kérdések dőlnek el, például az uniós költségvetéssel, a kohéziós politikával kapcsolatban, vagy mezőgazdasági, energiabiztonsági kérdésekben. A külügyi államtitkár rámutatott: az erdélyi magyarok alapvető jogainak a tiszteletben tartása meghatározó módon formálja az elkövetkező időszakban a román és a közép-európai kapcsolatrendszert is. Utalva az őszi romániai parlamenti választásokra, hozzátette: ezt követően az együttműködésnek a bukaresti kormánnyal a fenti három szempont alapján kell kialakulnia. A magyar kormány nyitott az együttműködésre, függetlenül a román kormány összetételétől.
   
Mint mondta, az erdélyi magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy részt vegyen a parlamenti választásokon. "Nem látok semmilyen olyan okot, ami azt támaszthatná alá, hogy egy parlamenti vagy önkormányzati választáson (...) a magyarok ne vegyenek részt" - jelentette ki Németh Zsolt, aki hangsúlyozta, az erdélyi magyar közösségnek csak az lehet a célja, hogy megerősítse saját érdekképviseletét. A magyar kormány ennek érdekében lép fel - tette hozzá.

A magyar diplomácia nyomon követi a szíriai túszok sorsát

A magyar diplomácia továbbra is nyomon követi a szíriai túszok sorsát - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy más témában tartott keddi sajtótájékoztatón. "Rajta vagyunk az ügyön" - közölte, kérdésre válaszolva. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy meglegyen az intézkedéseknek a szükséges "diszkréciója" a túszok kiszabadulása érdekében.
   
Szíriában április végén raboltak el két magyar állampolgárt, akkor Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt közölte, hogy rablótámadás történt egy cég telephelyén az ország északkeleti részén. A túszok kiszabadítása érdekében a helyszínre utaztak a Terrorelhárítási Központ munkatársai. Németh Zsolt a szíriai harcokkal kapcsolatos további kérdésre kifejtette: a magyar állam elkötelezett a nemzetközi fellépés mellett, ez nem lesz megkerülhető. Ennek a rezsimnek véget kell érnie - mondta. Bíznak abban - tette hozzá -, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kína is elfogadja azt az álláspontot, mely szerint nemzetközi fellépéssel kell véget vetni a szíriai "brutális vérengzésnek".