A Magyarországon nagyobb közteherviselésre felszólított nemzetközi hátterű társaságok nyilván tisztában voltak azzal, hogy az állami kassza nemcsak Budapesten, hanem számos országban néz szembe komoly egyensúlytalanságokkal. Ha pedig az Európai Unió egyik tagja ezeket a problémákat oly módon orvosolja, hogy többletterheket hárít a jellemzően külföldi cégek által lefedett szektorokra, akkor ez a példa ragadós lehet. Ezért tiltakoztak olyan hevesen a magyar lépések ellen, ezért került be egy kis, korábban alig ismert ország a nemzetközi híradások középpontjába. Utólag látjuk, az aggodalmuk nem volt alaptalan, az újszerű megoldásokra máshol is van igény. Egy roppant nehéz világgazdasági helyzetben nem lehet elvárni a lakosságtól, hogy az eddigi rendszer – korábban is ismert, ám akkor még kezelhetőnek vélt – hibáinak következményét kizárólagosan viselje.
Az emberek és a politika joggal tart igényt arra, hogy a terheket megosszák. A nálunk már bevezetett és Szlovákiában is kilátásba helyezett intézkedések mellett az szól, hogy például a bankok a régióban az átlagosnál lényegesen magasabb haszonra tettek szert. És mára az is egyértelművé vált, hogy a nyugdíjrendszer nem tartható fenn, ha a járulékok egy részét az állam átutalja a magánpénztáraknak, így ugyanis hatalmas lyuk keletkezik a kasszában, és az államnak adósságból kell fizetnie az idősek járadékát.
A magyar kormány úttörő módon felismerte, hogy új szemléletre van szükség, és le kell bontani azokat a korlátokat, amelyek az ésszerű megoldásokat gátolják.
A teljes publicisztikát a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.