Szeretném kifejezni a magyar kormány részéről a köszönetemet, amiért az elmúlt egy esztendőben önök az erejüket megfeszítve képviselték Magyarország érdekeit a világ legkülönbözőbb pontjain – jelentette ki Orbán Viktor a külképviselet-vezetőkhöz szólva.

A kormányfő hangsúlyozta, Közép-Európa sokkal sikeresebben kezeli a gazdasági válságot, mint „a hagyományos európai uniós területek, és ezen belül is, Magyarország figyelemreméltó sikerrel kezeli a válságot”.  Mint mondta, az elmúlt év azt bizonyította, hogy válságkezelés tekintetében jobbak vagyunk, mint azok az országok, akik a válságot előidézték, vagy akiknek a területén a válság elsősorban jelentkezik. Az elmúlt egy évben egy rendkívül nehéz időszakban, rendkívül nehéz nemzetközi környezetben, rendkívüli megértési problémákkal küszködve a belpolitikai döntéseink és a nemzetközi összefüggésrendszer tekintetében, a magyar diplomácia kiválóan állt helyt – szögezte le.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a belföldi kormányzás és a külkormányzás összefüggéseiben konfliktusok jelentkezhetnek, ha más kontextusban értelmezik a saját munkájukat a külképviseleteken dolgozó vezetők és a magyar belpolitikai vezetés. A magyar külügyi állománynak nagyon erős az önreflexiós képessége – emelte ki Orbán Viktor. A kormányfő ugyanakkor hozzátette: „csak fegyelmezett katonákkal lehet jó eredményt elérni”, ezért elengedhetetlen az egyensúly, az összhang a kabinet és a külképviseletek között.

A válság újabb területekre terjedt ki

A magyar kormány álláspontja az, hogy az euróövezet válsága a következő években is meghatározó eleme marad az európai politikának – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: a magyar külügyi állománynak továbbra is ebben a közegben kell végeznie a munkáját. A kormányfő rámutatott, a válság - amely tisztán pénzügyi természetűnek indult – újabb területekre terjedt ki. Kiderült, hogy van egy reálgazdasági válságunk, ami versenyképességi problémaként jelentkezik, és egy vezetési válság is, mivel megrendült a választók és a vezetők közötti bizalom – sorolta.

Az európai válságkezelés 2008-tól máig tartó időszakát értékelve elmondhatjuk, hogy sikertelen – szögezte le. Ennek okaként a miniszterelnök azt jelölte meg, hogy az európai vezetők válságra adott válaszainak csak rövid perspektívái vannak, a demokratikus berendezkedés adottságaiból adódóan, holott a válság történelmi léptékben jelentkezik. Ha igaz, hogy még jó néhány évig eltart a válság, akkor szinte nincs olyan belpolitikai vezető, aki szinte ne kerülne választói megmérettetés elé válságszakaszban – fűzte hozzá magyarázatképpen. Orbán Viktor kiemelte, véleménye szerint nemcsak a válság aktuális, előttünk álló problémáit kell kezelni, hanem „a bajok gyökeréig is le kell nyúlni”.

Ma teret, időt és piacokat veszít Európa, Magyarország ennek hatása alól nem tudja kivonni magát – mutatott rá a kormányfő. a legnagyobb reményünk, amiért érdemes imádkozni, az az, hogy a rossz európai válságkezelés ne húzzon bennünket vissza – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: Közép-Európa válságkezelése sikeresebb, mint a nyugati országoké, „a mi értékelésünk az, hogy a magyar válságkezelés már rövid távon is sikerrel kecsegtet”.

Mint mondta, Lengyelország, Csehország, Szlovákia kiugróan sikeres a válságkezelésben, és hazánknak jó esélye van arra, hogy csatlakozzon hozzájuk. A válságkezelés sikerét döntően befolyásolja az államadósság mértéke – mutatott rá a miniszterelnök, megjegyezve, hogy az említett három országban alacsonyabb az államadósság szintje, ezért nekik „szélesebb manőverezési lehetőségük van”. Nyugat-Európa azért tűnik a közép-európaiaknál sikertelenebbnek a válságkezelésben, mert olyan rövid távú válaszokat adott, ami hosszú távú válságot idézett elő, vagyis az államadósság megnövelésével vélte kivédhetőnek a pénzügyi válságot – hívta fel a figyelmet.

Meg kell akadályozni azt, hogy olyan európai válságkezelés részesei legyünk, ami az államadósság növekedéshez vezet, mert ez ellentétben áll a magyar érdekekkel – jelentette ki. Hozzátette: hazánknak továbbra is az adósság szintjének 70 százalék alá csökkentését, ezzel párhuzamosan az ebből fakadó költségvetési szabályok betartását, és a fegyelmezett állami gazdálkodási rendszert kell kiindulópontnak tekintenie.
 
Ez a politika nem folytatható sokáig

 Orbán Viktor szólt arról is, hogy az államok eladósodása magánhitelekből történik, ezeket azonban közpénzből kell visszafizetni. Az országok eladósodása egyik oldalon magánprofitokat eredményez, az ebből fakadó veszteség és teher pedig társadalmasítva van – mutatott rá. Úgy fogalmazott, ez a helyzet az európai jobb- és baloldal szellemi indíttatásával is ellentétben van. Ez a folyamat szükségszerűen legitimációs válságokhoz vezet – húzta alá.

A jelenlegi európai gazdaság- és társadalompolitika már csak nagyon rövid ideig folytatható, mert meg fognak jelenni azok a politikai erők, amelyek felhívják a figyelmet a jelenlegi helyzet ellentmondásosságára – vélekedett a miniszterelnök. Szembe kell néznünk azzal, hogy az európai társadalmak, demokratikus karakterükből következően, nem fogják eltűrni már sokáig a „profitszivattyú” működtetését az elért életszínvonal rovására – mutatott rá.
 

A kormányfő a válság egy újabb szakaszaként jelölte meg a vezetők és vezetettek közötti bizalomhiány időszakát, hangsúlyozva, hogy ez Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonylatában már bekövetkezett. A nemzetállami vezetők nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanezek a problémák tagállami szinten is kifejlődjenek – fűzte hozzá.
 
„Volt egy egyértelmű intellektuális mankó a hónunk alatt”
 
Az elmúlt húsz évről szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarországon sikerült megdönteni a kommunizmust és kiszakadni a Szovjetunió érdekszférájából. Ennek kapcsán megjegyezte: elterjedtté vált az a nézet, hogy a siker egyet jelent a nyugati sémák lemásolásával.

„Volt egy egyértelmű intellektuális mankó a hónunk alatt” – húzta alá, hozzátéve: ezt a mankót kirúgta a történelem a hónunk alól. Attól lesz jó a magyar külpolitika, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket – mutatott rá. „Ezért a magyar külügyi állomány minden tagjának komoly intellektuális munkát kell végeznie, hogy újra és újra, hónapról-hónapra definiálja, hogy mi is a magyar nemzeti érdek, hosszú-, közép- és rövidtávon, és az adott értelmezési keretben” – fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint, ez egy sokkal kreatívabb és kevésbé sematikus, egyszersmind sokkal több alkotó energiát igénylő munkát jelent a diplomatáknak, mint korábban bármikor.

Cél a 70 százalék feletti aktivitási ráta

A miniszterelnök annak a reményének is hangot adott, hogy Közép-Európa létre fog hozni olyan gazdasági rendszereket, amelyek 70 százalék feletti aktivitási rátát mutatnak. Ennek kapcsán kifejtette, hogy mindez egy rugalmas munkaerő térben fog létrejönni, melynek természetes részét fogja képezni az idénymunka, a bedolgozás és a részmunkaidős foglalkoztatás.

Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a "reménytelen kategória"; 70 százalék felett van a "veszélyzóna", Magyarország itt áll - mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az az alatti államadósságszint a biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot - jelentette ki, megjegyezve, hogy a magyar nemzeti érdekekkel szemben áll az az elképzelés, amely alapján az államadósság-növelés ismét "bocsánatos bűn" lehetne Európában.

Középosztály nélkül csak áldemokrácia vagy technokrata kormányzás van

A tehermegosztás politikáját érintve a kormányfő kiemelte: egy nagy munkaintenzitásra épülő gazdasági rendszert csak akkor lehet demokratikus körülmények közt működtetni, hogyha azt az emberek elfogadják. „A technokrata kísértést el kell magunktól tolni” – vélekedett, kifejtve azt, hogy az általuk végrehajtott gazdasági átalakításoknak nincs és soha nem is lesz legitimációja. Igényt kell tartanunk a társadalmi legitimáció szempontjaira – szögezte le.

Ez a tehermegosztás „társadalmasítását” is jelenti, ami továbbra is fontos eleme marad a magyar nemzetstratégiának – hangsúlyozta.
 
Ugyanakkor aláhúzta azt is, hogy középosztály nélkül nincs más, csak áldemokrácia vagy technokrata kormányzás. Ezért, mint mondta, meg kell erősíteni e társadalmi csoportot, mégpedig az adórendszeren és a gyermekvállalás támogatásán keresztül. Ezeket az elemeket tartósan részévé kell tenni a magyar gazdaságpolitikának – fogalmazott.
 
Nélkülözhetetlen az időskorú nemzedék demokráciapártisága
 
A magyar társadalomszerkezet sajátosságaiból fakadóan nem lehet stabil demokráciát építeni az időskorú nemzedék demokráciapártisága nélkül – vélekedett a miniszterelnök. Ennek kapcsán elmondta: ezért hazánkban rendkívül csekély lehetőség van arra, hogy a nyugdíjkifizetések megváltoztatásával próbáljunk költségvetési ésszerűsítéseket elérni.
 
Ha rövid távon nem jön létre egy jól definiálható válságkezelési stratégia az unión belül, akkor azok a folyamatok erősödnek meg, amelyek különböző térségekre bontják az európai államokat – emelte ki a miniszterelnök. Egyrészt a folyamatosan talpon maradásáért küzdő délre, másrészt a versenyképességgel küzdő német gazdaságra, és a német gazdasághoz előnyös módon kapcsolódni képes közép-európai régióra bomolhat a közösség – zárta szavait Orbán Viktor.