Navracsics Tibort arról kérdezték, milyen megoldást tervez a kormány azt követően, hogy csütörtökön a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság jogellenesnek ítélte a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék felmentő határozatát, ezért visszahelyezett bírói tisztségébe egy kaposvári bírónőt, akit júliusban életkora miatt mentettek fel bírói szolgálata alól.

A politikus a rádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: "törvényhozási megoldásban gondolkozunk, az Alkotmánybíróság is erre kötelez minket". Hozzátette: több lehetőség van, "onnantól kezdve, hogy önmagában az eredeti intézkedést vizsgáljuk esetleg felül, és ott próbálunk valamilyen kompromisszumos megoldást elérni", egészen odáig, hogy formailag teljesítik az Alkotmánybíróság határozatában megszabottakat, és magasabb szintű jogszabályban, akár sarkalatos törvényben szabályozzák a nyugdíjba vonulás feltételeit.

Az Európai Bíróság döntésére várnak

Mint mondta, azért nem döntött még a kormány, mert az Európai Bíróság előtt van a bizottság és a magyar kabinet közötti vita, így a végső megoldással érdemes lenne a luxembourgi döntést megvárni. Ugyanakkor úgy vélte, a zalaegerszegi bírósági döntés ösztönzés arra, hogy talán hamarabb kellene rendezni a kérdést, bár - mivel törvényhozási ügyről van szó - szeptembernél előbb nem tudják ezt megtenni.

Arra a felvetésre, hogy milyen problémákat jelenthet, ha tömegesen lesznek ehhez hasonló perek még azelőtt, hogy a luxembourgi bíróság döntene az ügyben vagy a magyar törvényhozás rendezné a kérdést, Navracsics Tibor azt mondta: amennyiben a zalaegerszegi bíróság döntésének megfelelő jogerős határozatok születnek majd a jövőben, akkor az Országos Bírósági Hivatalnak kell majd intézkednie, hogy a köztársasági elnök ismét nevezze ki ezeket a bírákat. Kérdésre válaszolva úgy vélte: anyagi következményei akkor lesznek a dolognak, ha azok a bírák, akik most perelik az OBH-t egyben pénzügyi kártérítést is kérnek.

Egyszerűnek és könnyen elérhetőnek kell lennie

Navracsics Tibor arra a kérdésre, hogy lesz-e a feliratozás ügyében előzetes normakontroll, úgy fogalmazott: "amennyiben erre van szándék, én biztosan nem fogom megakadályozni, én is sok szempontból jónak és hasznosnak tartanám a bizalom megerősítése szempontjából a választási feliratkozással kapcsolatos előzetes normakontrollt".

A miniszterelnök-helyettes hozzátette: számos érv szól amellett, hogy egyszerű és nyitott eljárással tegyék általánossá a választási feliratkozást, ugyanakkor hangsúlyozta, ennek egyszerűnek és könnyen elérhetőnek kell lennie, hogy a politika iránt nem mindennapi szinten érdeklődő polgár számára is megérthető legyen a szabályrendszer, és senki ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy akarata ellenére kiszorul a választójog gyakorlásából.

Szerinte három érv is szól a feliratkozás bevezetése mellett: egyrészt a választói névjegyzék nem tartalmazza azoknak az adatait, akik nem itt élnek, de magyar állampolgársággal rendelkeznek, másrészt azt sem lehet megállapítani, hogy ki az, aki aktuálisan Magyarország területén tartózkodik, harmadrészt pedig a nemzetiségeket szintén regisztrálni kell.

Navracsics komoly vitát vár

Ezek miatt - folytatta - amúgy is egy regisztrációs rendszert kell bevezetni, ami viszont azt jelentené, hogy éppen csak az maradna ki a feliratkozásból, aki csak magyar állampolgár, Magyarországon lakik és nem nemzetiségi. "Ez azonban már túl sérülékennyé teszi az egyébként automatikusnak gondolt választói névjegyzéket" - hangsúlyozta.

A politikus azt mondta: a szabályozással kapcsolatos leglényegesebb kérdésekről a politikai döntést a Fidesz elnöksége, és Fidesz-KDNP szeptemberi frakcióülése hozza majd meg. Navracsics Tibor komoly vitát vár az üggyel kapcsolatban, mint mondta, számos kérdés kerülhet elő, mint például, hogy a feliratkozás valóban szűkíti-e részvételt, vagy mennyi idővel a választások előtt legyen a regisztráció.

Hozzátette: nem dőlt még el az a kérdés sem, hogy a feliratkozási folyamat hátteréül szolgáló intézményrendszer a járási-megyei kormányhivatal legyen, esetleg a települési önkormányzatok vagy a választási bizottságok rendszere. Felhívta a figyelmet arra, hogy a járási és a választókerületi beosztás nem fedi át egymást, csak megyei szinten található meg bizonyos megfeleltetés.

Úgy fogalmazott: ezért még eldöntésre vár, hogy az államigazgatás végzi el ezt a feladatot, vagy a választási intézményeknek egy "új vertikuma" alakul ki, ahol a helyitől az országos szintig egy önálló és független intézményrendszer fogja majd a feliratkozást és az adatbázis kezelését is elvégezni.

Elemi feszültség már nincsen

Arról, hogy az érvényességi küszöböt a választásra jogosultak számához vagy a regisztráltak számához igazítják, a miniszter azt válaszolta: nem tud még ezzel kapcsolatos döntésről, de olyan választási rendszert nem ismer, ahol regisztráció mellett az érvényességi küszöböt a teljes népességhez viszonyítanák.

A közigazgatási tárca vezetője a járások kialakításával kapcsolatban azt mondta: vannak olyan települések, amelyek csalódottak, és kifogásolják a járásokkal kapcsolatos döntéseket, de "elemi feszültség már nincsen" a rendszerben, amit óriási eredménynek tart. Navracsics Tibor az őszi parlamenti ülésszakról szólva a Ház elé kerülő törvényjavaslatok közül a költségvetési törvényt, a választási eljárásról szóló törvényt, a polgári törvénykönyvet és a földtörvényt tarja a legnagyobb jelentőségűnek.