A nagykanizsai közgyűlés keddi döntése értelmében háromévenként ebösszeírást tartanak a városban, a nyilvántartások alapján pedig ebrendészeti hozzájárulást kell fizetniük a kutyatulajdonosoknak. A veszélyes ebek után évente 20 ezer forintot köteles fizetni az állat gazdája, más kutyák után pedig a törvényi maximumhoz közelítő, évi ötezer forintot.
   
A rendelet kivételként sorolja fel a hagyományos magyar kutyafajtákat, valamint a menhelyről örökbefogadott ebeket, amelyek tulajdonosai mentesülnek az adófizetés alól. Akik kutyáikat azonosító csippel látják el, két évig 20 százalék kedvezményt kapnak az adó összegéből.
   
A helyi rendelet előterjesztése kitér arra, hogy Nagykanizsán körülbelül háromezer kutya él, a kóbor ebek száma pedig nem jelentős. Az ebadóból éves szinten tízmillió forint körüli bevétellel számol a város.
   
Cseresnyés Péter polgármester (Fidesz-KDNP) a közgyűlési vitában elmondta: nem a pénzszerzést, hanem a rendteremtést szolgálja az ebrendészeti hozzájárulás. A befolyó bevételből az eddiginél több pénz jut a nagykanizsai állatmenhely működtetésére, bővítésére, de a tervek szerint ebből finanszírozhatják a városban lévő valamennyi kutya ellátását azonosító csippel.
   
A nagykanizsai közgyűlés rendeletmódosítással döntött arról is, hogy bővíti a szankcionálható közösségellenes magatartások körét.
   
A módosítás értelmében tilos lesz Nagykanizsa belvárosának terein a kijelölt helyen kívüli dohányzás, a kerékpározás, a gördeszkázás, a görkorcsolyázás és a kéregetés, vagy akár az, hogy valaki feküdjön a köztéri padokon. Belterületen vasárnap és munkaszüneti napokon 9 és 13 óra között megtiltják a fűnyírást és a favágást robbanómotoros eszközökkel, illetve tilos lesz póráz nélkül sétáltatni a kutyákat.