Varga Mihály úgy fogalmazott: a tárgyalások megkezdéshez kapcsolódó pozitív piaci hangulat, az országkockázat csökkenése, az erősebb árfolyam mind azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom fontos támpontja az újabb IMF-program lehetősége. A valutaalappal való tárgyalások folytatásának nem lesz akadálya - tette hozzá.
   
Rámutatott: ahhoz, hogy Magyarország a legmegfelelőbb választ adja az európai gazdasági válságra, "a gazdaságpolitikai gondolatok minél szélesebb ismeretére, szintézisre és kreativitásra van szükség".   

A miniszter beszélt arról, hogy az európai adósságválság az egész világra kiterjedt, és "riasztó tényként" értékelte, hogy "Európa még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén is leragadt az unió újjáépítésének feladatánál."
   
Beszámolt arról, hogy Magyarország közadósságának szintje csökkent, illetve az állami és magánadósságok is kisebbek lettek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a devizaalapú hitelek fékezéséről, a törlesztési terhek megosztásáról döntött, továbbá az adórendszer átalakításához fogott, s a 2010 óta bekövetkezett fiskális javulást az EU is elismerte.
   
Ha teljesül az idei hiánycél - amelyre minden esélyünk megvan -, jövőre kikerülhetünk a 2004 óta az országot sújtó túlzottdeficit-eljárás alól, és ezzel együtt nem fenyegeti majd az országot az EU-s támogatások elvesztésének veszélye - fogalmazott.
   
Varga Mihály kiemelte: a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében szükségszerűek voltak a strukturális változások, a kapacitás ésszerűsítése, továbbá a közösségi forrásból kiképzett diplomások képzési szerkezetének átláthatóvá tétele. A felsőoktatás szerkezete elavult volt, a színvonal több intézményben csökkent, a lemaradás pedig sok helyen most is komoly - hívta fel a figyelmet.
   
Kitért arra: a gazdaság és a társadalom tényleges igényeihez kellett igazítani a felsőoktatás struktúráját, hogy az a piaci igényeknek jobban megfeleljen, és így a piacképes tudással jobban érvényesülhetnek a frissen végzett diplomások.
   
A BCE-ről megjegyezte: semmi ok arra, hogy megszűnjön, mert a második legnépszerűbb a diákok között a felmérések alapján, tehát "a piac megmérte az egyetemet és jónak találta". Mivel az állam, valamint a diákhitel program minden hallgató után kifizeti a költségeket, így nemhogy csökkenő, hanem növekvő lesz az egyetem költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet az egyetemnek - fűzte hozzá.

"A piac megmérte az egyetemet és jónak találta"

Nincs semmi ok arra, hogy megszűnjön a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), mert a második legnépszerűbb a diákok között - mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerdán Budapesten, a BCE tanévnyitó ünnepi szenátusülésén.

Úgy fogalmazott: "a piac megmérte az egyetemet és jónak találta". Mivel az állam, valamint a diákhitel program minden hallgató után kifizeti a költségeket, így nemhogy csökkenő, hanem növekvő lesz az egyetem költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet az egyetemnek - fűzte hozzá. Varga Mihály annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében országos szinten szükségszerűek voltak a strukturális változások, a kapacitás ésszerűsítése, továbbá a közösségi forrásból végzett képzés szerkezetének átláthatóvá tétele.
   
Kitért arra: a gazdaság és a társadalom tényleges igényeihez kellett igazítani a felsőoktatás struktúráját, hogy az a piaci igényeknek jobban megfeleljen, és így piacképes tudással jobban érvényesüljenek a frissen végzett diplomások.
   
Rostoványi Zsolt, a BCE rektora köszöntő beszédében azt mondta: a humanizmus, a tudomány és a tudás kitüntetett szerepére utal egyetemük nevében a Corvinus elnevezés, az intézményük által vallott "tudás, tolerancia, tisztelet három T-je" pedig segítheti hallgatóikat a tudás megszerzésében és az élethosszig tartó tanulásban.
   
Megemlítette, hogy mintegy 15 ezer hallgatójuk van, akik diplomaszerzésük után jól megállják a helyüket a nagyvállalatoknál, a közép- és kisvállalkozásoknál, valamint a tudományos életben is. A BCE "az ország egyik vezető, nemzetközi elismerésnek örvendő intézménye" - mutatott rá.
   
Elmondta, a BCE-n 21 idegen nyelvű szakot indítottak angol, német olasz, francia és kínai nyelven, továbbá kilenc ország intézményével indítottak diplomát adó közös képzést, és három szomszédos országban van kihelyezett tagozatuk.
   
Kiss Dávid, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke rámutatott: igazi sikerek azoknak adatnak meg, akik "a változás pillanatát meg tudják ragadni". Úgy vélte, hogy "nem csak értékőrző, hanem az értékteremtő egyének világa" a felsőoktatás.
   
Az ünnepség keretében adták át az egyetemnek a Superbrands-díjat, amelyet a hallgatókat fogadó vállalatok ítéltek oda idén immáron másodszor. Ezután az elsőévesek letették az egyetemi esküjüket. A szeptember 5-én született elsőéves hallgatókat a rektor külön ajándékkal köszöntötte.
   
Az eseményen megjelent mások mellett Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, valamint a diplomáciai testület és a Magyar Rektori Konferencia számos tagja.
   
Az ünnepi szenátusülést követő sajtótájékoztatón Rostoványi Zsolt elmondta: szeptember második felében derül ki, hogy a BCE megkapja-e a kutatóegyetemi besorolást, amire komoly esélye van.
   
A rektor arról is beszélt, hogy a felsőoktatás finanszírozásának konkrét módjáról az oktatási államtitkárság ugyancsak szeptember második felében tájékoztatja őket.
   
Rostoványi Zsolt megjegyezte: az állami finanszírozás radikális csökkenése ellenére növelni tudták hallgatói összlétszámukat, ami azt jelenti, hogy "nagyon erős a BCE diplomája". Példaként hozta fel erre, hogy a gazdálkodástudományi képzésük a Financial Times ranglistáján az utóbbi években rendre a 20. hely körül áll.
   
Kitért arra, hogy Varga Mihály "szavai mindenkit megnyugtathattak, ha valakinek kétsége volt afelől, hogy az egyetem megmarad-e". Korábban kormányzati körökből is azt közölték velük, hogy "nincs szó az egyetem megszüntetéséről" - tette hozzá.
   
Elmondta, arra törekednek, hogy más egyetemekkel még szorosabban együttműködjenek, ezért előterjesztették, hogy "a vezető budapesti egyetemek között" jöjjön létre egy szövetség, hogy racionálisabban tudják intézményeik infrastruktúráját működtetni.
   
Szántó Zoltán, a BCE rektorhelyettese közölte: az állami finanszírozáscsökkenés ellenére tíz százalékkal több hallgatót vettek fel idén, mint tavaly, ezen belül pedig több mint duplájára nőtt az önköltséges hallgatók száma. A képzésben a "nemzetköziesedést" stratégiai célnak tekintik, ennek jegyében 1500 külföldi hallgatójuk van.
   
Palkovics László, a BCE tudományos rektorhelyettese megállapította: a tudományos kutatások anyagi és erkölcsi támogatását növelték, és egyebek mellett 30 labort is felújítottak.